Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IX. Egyház és társadalom
a zsidó munkatáborokban általában milyen embertelen bánásmódban részesülnek a zsidó származású katolikusok. Sorsuk a zsidókénál is nehezebb, mert nemcsak minden emberi érzésből kivetkőzött szolgálattevőiktől szenvednek, hanem a megtérésért bosszút álló zsidó vallású társaiktól is." 18 NÉMET MEGSZÁLLÁS, NYILAS HATALOMÁTVÉTEL Fejér megyében a nyilas mozgalom az 1930-as évek elején kezdett szerveződni. Igazán komoly erőt nem képviselt, mert a mindenfajta szélsőségtől tartózkodó kormánypárti főispán, Széchenyi Viktor visszautasította mind a szélsőjobb, mind a baloldal törekvéseit. 1939-ben azonban megvált főispáni székétől és helyét Jankovics Miklós foglalta el. Az új főispán személyében ismét a konzervatív, agrárius vonal jutott irányításhoz. Az 1939. évi országgyűlési választásokon is ennek megfelelően a Magyar Élet Pártja győzött, a nemzeti szocialisták egyetlen egy mandátumot sem szereztek. Ezt követően a szélsőjobboldali pártok személyi ellentétek, majd a betiltásuk miatt nem képviseltek jelentős erőt, de politikai bukásuk ellenére 1940-41 fordulójára kidolgozták a hatalomátvétel módját, lehetőségeit.19 A bevetésre készenálló nyilaskeresztes párt Magyarország a német megszállása után jutott igazán szóhoz. Március 19-e után, a németek szemében mérsékeltnek számító Jankovics Miklósnak le kellett mondania, s helyébe a szélsőjobboldali nézeteiről híres Toldy Árpádot ültették a főispáni székbe. Toldy Árpád csendőrezredes főispáni tevékenységéhez fűződik a Fejér megyei zsidóság deportálásának végrehajtása. Fejér megye, Székesfehérvár, a Magyarország zsidótlanítására kidolgozott terv szerint a III. zónába, ezen belül a II. csendőrkerületbe tartozott. Az 1944. május 25-én elfogadott határozat értelmében a koncentrálást június 5-ig befejezték, s a borzalmas tömeggyilkosságot óramű pontossággal végre is hajtották július 16-ig. Egyes források 2743 ember deportálásáról szólnak, de a végleges adatokat csak a későbbi kutatás tisztázhatja majd.20 A gettóban folyó kegyetlenkedésekről az egész városban tudtak, s az egyházmegye főpásztorához is megrendítő, a keresztényi lelkiismerettől indíttatott levelek áradata érkezett. A nyilas hatalomátvétel után a szélsőjobboldali nézeteiről ismert Pintér Józsefet nevezték ki főispánnak, aki "Fekete nyilas ruhában járt nagy pisztollyal és adta a diktátort."21 Á megyéspüspök így írja le a nyilas hatalomátvételt és az utána következő esemenyeket:"... levizitelt nálam a nyilas főispán, Pintér József. Arról beszélt, hogy ő nem nézi a múltat, tiszta lapot fektet fel mindenkiről s majd meglátja, hogy ki mit ír fel erre a lapra. Közben letartóztattak 10-15 embert, köztük Kaltenecker Viktort, Czike Gábort, Hunkár Andort és Bilkei Ferenc felsővárosi plébánost, Neményi Lajost, az Újfehérvár szerkesztőjét, és még másokat. Átmentem a Gestapo parancsnokához, aki hosszú várakoztatás után és szaladgálások, hosszú tanakodás után fogadott, de semmit sem tudott a dolgokról, pedig a házából vitték el a letartóztatottakat. Neki még nem jelentették - mondotta -, ha jelentést kap, azonnal értesít, mind a mai napig nem értesített. Majd átmentem az ügyészségre, beszéltem az ott letartóztatásban lévő szegény emberekkel és felkerestem a városi rendőrkapitányt, hogy segítsünk. A rendőrkapitány, egy igen derék ember volt, ha jól emlékszem, Barthának hívták, később felkeresett és elmondotta, hogy beadta lemondását és nyugdíjba vonul. Tőle azt követelte a nyilas főispán, hogy azt a néhány túszt vigye a város szélére és lövesse őket agyon. ’Ezt bírósági tárgyalás és bírói ítélet nélkül nem lehet végrehajtani, főispán úr’ - felelte neki akkor a rendőrkapitány. Mire a főispán azt mondta: ’Akkor elmehetsz, majd én elintézem.’ El is intézte. Komáromba, majd Dachauba hajtotta őket, akik nem szabadultak ki útközben, vagy nem haltak meg, mint Csikós Andor bankigazgató, aki Velencén a Gschwind kastélyban halt meg, Czike Gábor, Neményi Lajos és Bilkei Ferenc, akiket sikerült kikönyörögni véres kezeiből, mind ott pusztultak Dachauban, a földi pokolban."22 Shvoy megyéspüspök Bilkeit bízta meg 1944 áprilisában a helyi Zsidó Tanács kérésére a konvertiták érdekvédelmével. Ezen kívül Székesfehérvár-Felsőváros plébánosa tömegesen keresztelt meg zsidókat, már a deportálások befejezése után is. 1944. július 28-i jelentése, püspökének s 58 felnőtt zsidó megkereszteléséről szól, melyet Shvoy püspök tudomásul vett azzal az utasítással, hogy a kötelező oktatási időt és egyéb ceremoniális kötelezettségeket alkalmas időben pótolja. 531
