Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IX. Egyház és társadalom
menekült papok vezetője, Radonski megyéspüspök feladatát, a római katolikus tábori püspökség melletti szaktanácsadásban jelölték meg. A Lelkészi Hivatal vezetője részt vett a HM 21. osztályához kapcsolódva működő Lengyel Katonai Képviselet értekezletein is. A lengyel papok számára, mivel egy lelkészhez több internáló tábor is tartozott - a csatolt jegyzék szerint 100 táborhoz 40 lelkész -, szabad mozgást és táboron kívüli lakást engedélyeztek.11 A hadtestparancsnokságokat utasították, hogy a beosztott lengyel lelkészeknek mind az anyatáborban, mind pedig a lelkigondozásukra kijelölt táborokban szolgálatuk ellátására módot, alkalmat és támogatást nyújtsanak. A püspökkari értekezlet 1940. március 13-i ülésén engedélyezte számukra vasár- és ünnepnapokra a két mise mondásának jogát, illetve arra az esetre, ha híveik templomba nem juthatnak el, a tábori oltár felállítását.13 A lengyel papok a többi menekülthöz hasonlóan, nehéz anyagi körülmények között éltek. Ezért az esetenként érkező pénz és ruhaadományok összefogására, hercegprímási engedéllyel, dr. Mészáros János érseki általános helytartó vezetésével 1940. február 20-án megalakult az Esztergom Főegyházmegyében a Menekült Lengyel Papokat Segélyező Papi Bizottság.14 Tevékenységéről az 1940. március 13-i püspökkari értekezleten számolt be dr. Mészáros János. E szerint a budapesti Központi Tanács 2000, a hercegprímás 3000, az esztergomi székesfőkáptalan 1500 P-t adott a menekült papok segélyezésére. Ezen a konferencián a püspökök határoztak arról is, hogy saját egyházmegyéjükben szintén felállítják a Bizottságot. Rendszeresen kaptak támogatást a magyar kormánytól: a Belügyminisztérium IX. osztálya a polgári lelkészeknek 2,50 P-t folyósított naponként és fejenként,16 a HM 21. osztálya a tábori lelkészeknek tiszti rendfokozatuknak megfelelő összeget juttatott,17 amelyet az infláció miatt időről-időre emeltek. A lengyel papok igehirdetési és gyóntatási joghatósága minden menekült lengyel római katolikus hívőre kiterjedt. A polgári és katonai táborokban külön lengyel misét mondtak, nagyobb egyházi ünnepek előtt lelkigyakorlatokat tartottak. Különösen emlékezetesek maradtak - elsősorban a gyermekeknek - a húsvétok és a karácsonyok az elmaradhatatlan ajándékcsomagokkal. Annak ellenére, hogy a magyar katolikus egyház feje és a püspöki kar igen vigyázott arra, hogy a lengyelek támogatása - a kényes külpolitikai helyzet miatt - "sajtólárma"18 nélkül történjék, a német követség figyelmét nem kerülték el a templomokban tartott lengyel misék. Ezeken óhatatlanul a magyar lakosság is résztvett, így azok a lengyelek melletti rokonszenv-tüntetéssé váltak.19 A német követ sorozatos tiltakozásai ellenére a helyzet alapvetően nem változott. A lengyel katona énekkarok magyar katolikus templomokban énekeltek, és a miséken újra és újra felcsendült az "Isten ki Lengyelhont..." című egyházi ének, a lengyel himnusz a magyar és lengyel hívek ajkán. A Lelkészi Hivatalban - ahol annak vezetőjén kívül 1-2 pap dolgozott - vezették a születési, házassági, halálozási nyilvántartásokat, és irányították a lengyel sírok, temetők gondozását. A hivatal vezetője időről-időre meglátogatta a táborokat, ami egyrészt a menekültek lelki erősítését szolgálta, másrészt a helyben működő pap számára adott iránymutatást. Különleges lelki és anyagi ellátásban részesült az ifjúság, hiszen mind a katolikus, mind a nemzeti jövő érdekében egyik legfontosabb feladatnak a fiatalok vallásos nevelését tekintették. A számukra szervezett elemi, gimnáziumi-líceumi és szakmunkásképző iskolákban a lengyel lelkészekre kettős feladat hárult. Egyrészt maguk is részt vettek az oktató-nevelő munkában, másrészt segítettek az idegileg kimerült, sok esetben család nélküli, közöttük zsidó gyerekek beilleszkedési zavarai leküzdésében, és a zsidók esetében mentésükben is. Az utóbbi célt szolgálta, a keresztény igazolások mellett, a Lengyel Menekült Árvák Otthona Vácon, ahol Boharczyk katolikus pap működött..20 Balatonbogláron működött a korabeli Európa egyetlen lengyel gimnáziuma. Itt Czelusniak atya a hitoktatáson kívül az ifjúság számára rendszeresen tartott istentiszteleteket és lelkigyakorlatokat.21 A gimnáziumban Mária Kongregáció is működött. Boglár magyar plébánosa, Varga Béla kisgazdapárti képviselő sokat segített az iskola megszervezésében, és a helyiségek biztosításában.22 A gyerekek hittan oktatását és elsőáldozásának megszervezését, Budapesten a kőbányai lengyel templom plébánosa, Danek Vince irányította.24 A felnőttoktatást szolgálta a Lengyel Katolikus Szabadegyetem, melyet 1940. február 11-én Radonski püspök nyitott meg Budapesten.25 A Szabadegyetem a Lelkészi Hivatal, a Lengyel Követség és a Katonai Képviselet együttműködésével 526
