Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IX. Egyház és társadalom
püspök a győri gyalogezred zászlaját fogja szentelni. A püspök jelenti, hogy mindez tudta nélkül jelent meg. A jövőre nézve megígérte az újság ennek elkerülését, de a tendenciózus híradás kitalálóját és beküldőjét nem hajlandók megnevezni. (A levél megtalálható az újságmelléklettel Pr. L. 4222/1940.) Egyébként jellemző a kor sajtóerkölcsére, hogy a Horthy csecsemő megkereszteléséről még fényképet is tudott produkálni a sajtó, amelyen Serédi prímás, mint keresztelő pap szerepel, holott köztudott, hogy ez nem általa történt. Serédi vikáriusa, Drahos János az összes espereshez írt körlevelében nyomtékosan figyelmezteti a papságot, hogy szentelésben részesíteni csak templomi zászlókat, katolikus iskolai vagy egyesületi zászlókat, továbbá tisztán vallásos jellegű emlékműveket szabad. E rendelkezés 1940. június 17-én utal egy előző, 1938. október 27-i azonos tartalmú intézkedésre, jelezve, hogy megszegőit szigorú büntetésben részesíti.13 A békéért nem egyszer, így 1940. november 24-én a pesti Örökimádás templomban maga vezette a szentségimádást. A ZSIDÓ ÜLDÖZÖTTEKÉRT A második világháború során a sok-sok jogsértés, fizikai megsemmisítés, nemzeti és nemzetközi értékek pusztulása a háború világméretű kiteijedése, a faji alapon történő megkülönböztetés, mind megannyi megállíthatatlan pusztító folyamat. Történészek előtt ismert Serédi Jusztinián küzdelme, a pápai nunciatúra, a többi katolikus intézmények, szerzetesházak tevékenysége a zsidók érdekében. Meszlényi Antal1946-ban kiadott könyve, valamint Lévai Jenő Szürke könyve lényegében beszámol erről. A prímás közéleti tevékenysége során hiába utasítja el akár a II. zsidó törvényt, akár a házassági jogról szóló törvényjavaslat módosításába bújtatott III. zsidó törvényt, a képviselők megszavazzák.15 A kormánnyal folytatott bonyolult, hosszadalmas tárgyalásairól a következőkben tájékoztatja a püspöki kart 1944 májusában, és rajtuk keresztül papjainkat:- A sérelmes rendeletben érintetteket rajtunk kívül senki nem vette védelmébe.- A tárgyalások ideje alatt nyilvánosság előtt nem beszéltünk az ügy érdekében, hogy ürügyet ne szolgáltassunk a még nem érintettek támadására.- Mi tehát se nem hagytuk, se nem árultuk el az igazságot, hanem az adott viszonyok között többet nem tehettünk. Serédi bíboros elkészíti a körlevél egyik változatát, majd egyezteti Drahos vikáriussal, Czapik Gyula egri érsekkel, Apor Vilmos győri püspökkel, és elkészül annak végleges változata 1944. jún. 29-i keltezéssel. A körlevél bevezető gondolata leszögezi: "az egyház küldetésének tesz eleget, amikor 2000 éves történelméhez hűen felmeli szavát, amikor az íratlan vagyis természeti és az írott vagyis kinyilatkoztatott törvényt hirdeti. Az isteni törvények megsértői azok, akik faji, nemzetiségi, vallási alapon ítélnek el embereket. Az egyház védelmébe vesz mindenkit... - Ne feledjétek, hogy igazságtalansággal a haza igazi javát szolgálni nem lehet."16 A körlevelet, amit Esztergomban nyomtattak ki, a következő vasárnap mégsem tudták felolvasni, mert a köteles példány alapján Antal igazságügyminiszter táviratilag leállítja a körlevél szétküldését. Az egri egyházmegyébe azonban eljutnak a példányok, és ott fel is olvassák. Az igazságügyminiszter 1944. júl. 6-án találkozót kér Seréditől. A tárgyaláson Serédi tiltakozott a körlevél visszafogása ellen, hangsúlyozta, hogy nem tűrhette, hogy hazánk történetében példátlan deportálások forduljanak elő. Többszöri tárgyalás következik Sztójay Döme, Imrédi, Antal miniszterek, valamint Czapik Gyula, Apor Vilmos részvételével a prímás gerecsei rezidenciáján. Az eredmény: a deportálás leállítása, a budapesti zsidóság zöme így menekülhetett meg, a zsidó származású keresztények érdekvédelmi csoportjának megalakulása, függetlenül a Magyarországi Zsidók Szövetségétől, megígérése a kegyetlenkedések kivizsgálásának, a hívek és a papság tájékoztatása, hogy senki félre ne értse, vagy passzivitásnak tudja be a püspöki kar viselkedését.17 523
