Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - IX. Egyház és társadalom

püspök a győri gyalogezred zászlaját fogja szentelni. A püspök jelenti, hogy mindez tudta nélkül jelent meg. A jövőre nézve megígérte az újság ennek elkerülését, de a tendenciózus híradás kitalálóját és beküldőjét nem hajlandók megnevezni. (A levél megtalálható az újságmelléklettel Pr. L. 4222/1940.) Egyébként jellemző a kor sajtóerkölcsére, hogy a Horthy csecsemő megkereszteléséről még fényképet is tudott produkálni a sajtó, amelyen Serédi prímás, mint keresztelő pap szerepel, holott köztudott, hogy ez nem általa történt. Serédi vikáriusa, Drahos János az összes espereshez írt körlevelében nyomtékosan figyelmezteti a papságot, hogy szentelésben részesíteni csak templomi zászlókat, katolikus iskolai vagy egyesü­leti zászlókat, továbbá tisztán vallásos jellegű emlékműveket szabad. E rendelkezés 1940. június 17-én utal egy előző, 1938. október 27-i azonos tartalmú intézkedésre, jelezve, hogy megszegőit szigorú büntetésben részesíti.13 A békéért nem egyszer, így 1940. november 24-én a pesti Örökimádás templomban maga vezette a szentségimádást. A ZSIDÓ ÜLDÖZÖTTEKÉRT A második világháború során a sok-sok jogsértés, fizikai megsemmisítés, nemzeti és nemzetközi értékek pusztulása a háború világméretű kiteijedése, a faji alapon történő megkülönböztetés, mind megannyi megállíthatatlan pusztító folyamat. Történészek előtt ismert Serédi Jusztinián küzdelme, a pápai nunciatúra, a többi katolikus intézmények, szerzetesházak tevékenysége a zsidók érdekében. Meszlényi Antal1946-ban kiadott könyve, valamint Lévai Jenő Szürke könyve lényegében beszámol erről. A prímás közéleti tevékenysége során hiába utasítja el akár a II. zsidó törvényt, akár a házassági jogról szóló törvényjavaslat módosításába bújtatott III. zsidó törvényt, a képviselők megszavaz­zák.15 A kormánnyal folytatott bonyolult, hosszadalmas tárgyalásairól a következőkben tájékoztatja a püspöki kart 1944 májusában, és rajtuk keresztül papjainkat:- A sérelmes rendeletben érintetteket rajtunk kívül senki nem vette védelmébe.- A tárgyalások ideje alatt nyilvánosság előtt nem beszéltünk az ügy érdekében, hogy ürügyet ne szolgáltassunk a még nem érintettek támadására.- Mi tehát se nem hagytuk, se nem árultuk el az igazságot, hanem az adott viszonyok között többet nem tehettünk. Serédi bíboros elkészíti a körlevél egyik változatát, majd egyezteti Drahos vikáriussal, Czapik Gyula egri érsekkel, Apor Vilmos győri püspökkel, és elkészül annak végleges változata 1944. jún. 29-i keltezéssel. A körlevél bevezető gondolata leszögezi: "az egyház küldetésének tesz eleget, amikor 2000 éves történelméhez hűen felmeli szavát, amikor az íratlan vagyis természeti és az írott vagyis kinyilat­koztatott törvényt hirdeti. Az isteni törvények megsértői azok, akik faji, nemzetiségi, vallási alapon ítélnek el embereket. Az egyház védelmébe vesz mindenkit... - Ne feledjétek, hogy igazságtalan­sággal a haza igazi javát szolgálni nem lehet."16 A körlevelet, amit Esztergomban nyomtattak ki, a következő vasárnap mégsem tudták felolvas­ni, mert a köteles példány alapján Antal igazságügyminiszter táviratilag leállítja a körlevél szét­küldését. Az egri egyházmegyébe azonban eljutnak a példányok, és ott fel is olvassák. Az igazságügyminiszter 1944. júl. 6-án találkozót kér Seréditől. A tárgyaláson Serédi tiltakozott a körlevél visszafogása ellen, hangsúlyozta, hogy nem tűrhette, hogy hazánk történetében példátlan deportálások forduljanak elő. Többszöri tárgyalás következik Sztójay Döme, Imrédi, Antal minisz­terek, valamint Czapik Gyula, Apor Vilmos részvételével a prímás gerecsei rezidenciáján. Az eredmény: a deportálás leállítása, a budapesti zsidóság zöme így menekülhetett meg, a zsidó származású keresztények érdekvédelmi csoportjának megalakulása, függetlenül a Magyarországi Zsidók Szövetségétől, megígérése a kegyetlenkedések kivizsgálásának, a hívek és a papság tájé­koztatása, hogy senki félre ne értse, vagy passzivitásnak tudja be a püspöki kar viselkedését.17 523

Next

/
Thumbnails
Contents