Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - IX. Egyház és társadalom

51. Slachta Margit (1884-1973) 1923-ban vált Id ebből a legkomolyabb társadalmi befolyással rendelkező magyarországi női kongregációból, és mint az általa alapított Szociális Testvérek Társaságának főnöknője, a Társaság zsidó származású tagjainak érdekében előzőleg 1939. március 20-án fordult Glattfelder Gyula (1911-1943) Csanádi megyéspüspökhöz, aki a főnöknőt támogatásáról biztosítva Serédihez és Károlyi Gyula grófhoz tanácsolja, mivel fit voltak a zsidó törvény módosításáért folytatott mozgalom képviselői. VÖ., HETÉNY1 VARGA, Károly, Pásztor volt vagy béres, Komló 1987, 250-253. o. (Kézirat).

52. Andrej Hlinkn (fl938), szlovák származású katolikus áldozópap, 1918. november 19-én alapította meg a "Christian Slovak Pople’s" Pártot, amelynek fő célja Szlovákia autonómiájának megteremtése volt. (Lásd: JELINEK, Yeshayahu, The Parish Republic: Hlink’s Slovak People’s Party 1939-1945, London 1976.)

Az 1938. október 26-án kötött stüleini egyezmény eredményeként került sor a "független" Szlovákia proklamációjára 1938. március 14-én. Szlovákia 1939. október 26-án megválasztott elnöke Jozef Tiso (1887-1947), szintén katolikus áldozópap.

A kormányzata alatt életbe lépett 1940. május 29-i zsidó törvény után kialakult belpolitikai állapotokról így ír a Szentszék külpolitikai szekciójának (V«., ADSS, Vol 9. N° 85), 1942. május 16-án, Paul Pierre Gojdic (1888-1960):

Summo moerore affecerunt nos atrocitates, quae in orientali plaga Slovachiae, occasione deportationis Judaeorum ex parte organorum sic dictae "guardiae Hlinka", quorum erat decretum deportationis infelicis plebis judaicae executioni mandare, evenerunt.

Barbarismus in hanc miserabilem plebem commissus exsuperavit omnem inhumanitatem et in memoriam nobis revocat res gestas bolschevico- rum-communistarum, Russiae, Hispaniae Mexico.

Que omnia eo magis deploranda sunt, cum in vicinis statibus, ubi aeque ac apud nos, influxus nacionalis socialism! viget, eiusmodi barbariae non committebantur. Et in Hungária, et in ipsa Germania organa potestatis publicae a supramemoratis atrocitatibus in evacuatione Judaeorum se abstinebant.

Quae tamen statum memoratum tristissimum reddunt sunt adiuncta, vi quorum - prout fertur - dolendae atrocitates ea intentione in ipsa Slovachia evocatae sunt, ut hisce communi omnium existimationi demonstretur, dictas atrocitates nec in Hungária, ubi gubernium tenet vir prostestanticus, eo minus in Germania, quae regitur viris civilibus, imo factioni nacionalis socialisticae adhaerentibus, sed solummodo in Slovachia, ubi gubernium tenet sacerdos catholicus, ubi summus rerum principatus in manibus factionis clericalis a decesso protonotario apostolié» Hlinka denominatae habetur, evenire possunt. Quae cum una ex parte summa tristitia afficiant omnem mansuetioris animi hominem, altera ex parte gravem in rem catholicam inferunt iniuriam, cum adsint non pauci, qui putant, S. Sedem Apostolicam de deplorandis barbariis non satis esse informatam, ideoque nec vocem suam adversus eiusmodi crudelitates attulisse.”

53. "Questa mattina é tornata in Segreteria di Stato la rev. suora Margherita Slachta.

Ha nuovamente insistito perché la Santa Sede si interessi sollecitamente a favore degli ebrei slovacchi, di cui si minaccia la imminente deportazione. Essa afferma ehe prima della deportazione molti ebrei sono stati giá internati, perché di peso alio stato slovacco.” Vi., ADSS, vol. 9, N. 86.

54. VB. uo., N° 190.

520