Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IX. Egyház és társadalom
bábkormány és Sztójay Döme miniszterelnök vezette kabinet tagjai a kormánypárt szélsőjobboldali elemeiből, az Imrédy-féle Magyar Megújulás Pártjából, valamint a Nemzetiszocialista Pártból kerültek ki.26 Ezek az események döntően határozták meg a továbbiakban a magyar katolikus egyház befolyását az ország kormányzati kérdéseibe. Jóllehet Rótta is világosan látta a fasiszta Németország katonai jelenlétének szabadságfosztó jellegét és Serédi ebben a periódusban eredménytelennek minősült lépéseit a kormánynál a legalapvetőbb emberi jogok tiszteletben tartásáért27, valamint azt is, hogy a magyarság lelki beállítottságával nem fér össze az antiszemitizmus28,1944 áprilisától kezdődően mégis éles tónusú, elmarasztaló jelentéseket ad le a Vatikánnak mind Serédiről, mind a magyar egyházról.29 A nuncius további jelentései az 1944. április 27-i koncentrációs rendeletről, valamint a Kistar- csán internáltak Auschwitzba deportálásról április 28-tól kezdődően,30 arra indították az Államtitkárságot, hogy Rottát, Serédi és a Püspöki Kar diszkrét figyelmeztetésére utasítsa passzivitásuk miatt. 1 Sőt júniusban, amikor a nunciatúra már biztos adatokkal rendelkezett a magyarországi zsidóság deportálásál ól, Rótta a magyar katolikus egyház becsületének kompromittált voltáról szóló jelentését azzal a megjegyzéssel súlyosbítja, hogy a magyar klérus maga is elítéli vezetőinek megalkuvó magatartását.32 Rótta jelentéseiben a magyar hirearchiáról alkotott vélemény akkor kap ismét pozitív tartalmat, amikor saját bevallása szerint a nunciatúra "aveva cercato di mettere al corrente dei vero stato déllé cose".33 így győződött meg Rótta arról, hogy állami részről Horthy Miklós34 kormányzó eleget téve XII. Pius 1944. június 25-én hozzá intézett táviratában foglaltaknak35, 1944. július 6-án megtiltotta36 Sztójay miniszterelnöknek a zsidóság deportálását, és hogy egyházi részről Serédi Magyarország minden katolikus templomában felolvasandó körlevélben37 szándékozott kifejteni a magyar katolikus egyházi állásfoglalását a zsidó kérdésben.38 Mindezt, 1944. július 17-én, XII. Pius tudomására hozta a vatikáni diplomácia, ezért történt meg az, hogy Serédi a későbbiekben a pápa személyes köszönetében részesült39 egyrészt az országban lévő menekültek megsegítéséért 1944. október 29-re meghirdetett gyűjtési akcióért,40 másrészt az alapvető emberi jogok védelmében nyilvánított tanúságtételért. SERÉDI SIKERTELEN DIPLOMÁCIAI KEZDEMÉNYEZÉSE A SZENTSZÉKHEZ, AZ ORSZÁGOT ELFOGLALÓ SZOVJET ÉS ROMÁN HADSEREG ÁLTAL ELKÖVETETT ATROCITÁSOK MEGAKADÁLYOZÁSÁÉRT XII. Pius 1944. november 26-án, Serédinek hozzá intézett kérésére,41 Washington értesítésére adott utasítást Montininak,42 hogy a Szövetségesek akadályozzák meg az orosz és román43 hadsereg Magyarországon - a polgári lakosság és a nők ellen - elkövetett kegyetlenkedéseit. A Szentszék washingtoni képviselője, Gaetano Cicognani 1944. december 7-én jelentette a Vatikánnak, hogy Edward R. Jr. Stettinius USA államtitkár válasza értelmében semmit sem lehet tenni, mert Magyarország nem az amerikai katonai manőverek színtere.44 Serédi aggodalmát igazolta - sok más tragikus eset között - Apor Vilmos báró, győri megyéspüspök vértanú halála, ami mind a mai napig titkolva volt a világ katolikus közvéleménye előtt annak a "reálpolitikának" az eredményeként, amelynek mint mindannyian jól tudjuk, Mindszenty is vértanúja volt. MINDSZENTY JÓZSEF VESZPRÉMI MEGYÉSPÜSPÖK LETARTÓZTATÁSA ÉS BEBÖRTÖNZÉSE Az 1944. október 16-án német náci katonai segítséggel hatalomra került Szálasi Ferenc fasiszta kormánya, egyházi személyeket sem kímélve, megkezdte a fajüldöző politika ellenzőinek üldözését.46 Rótta 1944. december 11-én adott jelentést az Államtitkárságnak Mindszenty fogságáról, akit 516
