Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IX. Egyház és társadalom
1- a Magyarországra menekült lengyel katonák és zsidók helyzetéről, valamint az ország 123 gyűjtő táboráról szóló jelentések, szentszéki értékelések (vö. uo., vol. 3*, nn. 163, 197; vol. 4, n. 73; vol. 6, nn. 76, 78, 127, 175, 180, 206; vol. 8, n. 73; vol. 9, n. 440; vol. 10, nn. 40, 153, 250, 254, 368);- a "zsidótörvény" és az antiszemitizmus Magyarországon (vö. uo., vol. 6, nn. 6, 10, 16, 21, 351, 362, 398; vol. 8, nn. 95, 111, 114, 116, 120, 128, 194, 208, 343, 345, 346, 360, 382, 383, 400, 456, 545; vol. 9, nn. 86, 190; vol. 10, nn. 38, 125, 133, 136, 153, 172, 179, 207, 209, 216, 223, 225, 227, 233, 242, 243, 250, 265, 274, 279, 280, 307, 308, 309, 318, 321, 359, 361, 362, 371, 381, 385, 407, 408, 412, 415, 431);- Magyarország bel- és külpolitikájára, valamint a Serédi Jusztinián bíboros prímás vezette katolikus egyház egyházpolitikájára vonatkozó szentszéki értékelések és diplomáciai kezdeményezések a második vüágháború folyamán (vö. uo., vol. 4, nn. 159, 187, 300, 301; vol. 5, nn. 157, 158, 161; vol. 6, nn. 6, 10, 16, 21, 362, 386; vol. 8, nn. 95, 111, 116, 128, 194, 208, 305, 317, 567; vol. 9, nn. 65, 81, 190, 424; vol. 10, nn. 38, 133, 153, 172, 179, 209, 216, 223, 225, 233, 242, 243, 250, 254, 262, 265, 279, 307, 359, 368, 376, 381, 385, 405, 411, 412, 415, 430, 451, vol. 11, 360, 393, 451). Ez utóbbi tárgycsoporttal lesz kapcsolatos választott témánk: A Magyar Katolikus Egyház a Szentszék második világháborúra vonatkozó szöveggyűjteményében. A következőkben ismertetni szeretném vázlatosan azokat a fontos jelentőségű eseményeket, amelyek az ADSS Magyarországra vonatkozó egyháztörténeti anyagát képezik. A ROMÁN-MAGYAR NEMZETKÖZI VÁLSÁG ÉS A SZENTSZÉK ÁLLÁSFOGLALÁSA A magyar revíziós törekvések határozott ellenszenvet váltottak ki a vatikáni "Segreteria di Stato" és a "Sacra Congregazione degli Affari Ecclesiastici Straordinari", külügyekben specializált egyházi exponensei körében.1 Montini már 1939. október 28-án kifejezte egy hivatalos jegyzetében, hogy Magyarországra a jövőben feudális szerep vár Németország fennhatósága alatt.2 Annak ellenére, hogy gr. Csáky István külügyminiszter tájékoztatta a budapesti pápai nunciust, Angelo Rottát,3 hogy Magyarország részrehajlás nélküli, semleges politikát folytat, és semmi szándéka nincs 80 000 katonájával megtámadni Románia 800 000 készültségben álló hadseregét; a vatikáni diplomácia a magyar "revízióban, egy világbékét fenyegető, agresszív, intranzigens politikát látott.4 Ennek a szentszéki állásfoglalásnak a kialakulásában nem kis szerepe volt egyrészt Nicolae Petrescu-Comnen, Románia szentszéki nagykövetének, aki a sorozatosan kért "udienza"-k alkalmával igyekezett meggyőzni Montinit Románia áldozatibárány szerepéről, másrészt a Ion Anto- nescu "Conducator" vezette bukaresti kormányhoz akkreditált pápai nuncius, Andrea Cassulo dezinformálásának, a román társadalomtörténeti kérdésekről.5 A magyar "revisio"-ról - és elkerülhetetlenül a magyarokról is - alkotott negatív vélemény további bizonyítást nyert a Vatikán vezető diplomáciai köreiben, amikor az 1940. augusztus 30-i bécsi döntés értelmében a Magyarországhoz visszakerült Észak-Erdély területén lévő három görög katolikus román egyházmegye püspökei6 Cassulo nunciushoz küldték panaszaikat7 - aki Rómába továbbította - a személyüket és a híveiket sértő, magyar "revanche" intézkedésekről. így került sor arra, hogy Maglione kardinális - Rótta nuncius révén - Serédi hathatós közbenjárását kérte8, aminek a prímás haladéktalanul eleget is tett. Sőt, a Cassulo 1940. szeptember 20-i jelentésében foglaltak magát XII. Piust is arra késztették, hogy a szept. 23-i "udienza" során személyesen hívja fel a Szentszékhez rendelt Apor Gábor nagykövet figyelmét a román kisebbség szenvedéseire.9 Serédinek a revízió során történt és az egyházi jogokat sértő események orvoslásáért végzett tevékenységének megköszönésére, Maglione bíboros 1940. november 29-én adott utasítást Rótta nunciusnak.10 514 ’
