Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - IX. Egyház és társadalom

lika előtt, több tízezer résztvevővel, amelyen Mindszenty hercegprímás beszélt. Ugyancsak jelentős volt az ünnepi körmenet a domonkosok templomától az azóta lerombolt városligeti Regnum Marianum templomig. A rendezvényen a budapesti, akkor még Pázmány Péter Tudományegyetem tanácsát hat professzor képviselte. A fővárosi ifjúság gyűlésén az egyetemi hallgatók követeléseit összefoglaló nyilatkozatot fogadtak el. Kiemelésre éredemes még az egyházközségek országos értekezlete, amelyet a Sportcsarnokban tartottak meg, s amelynek határozati javaslatai között szerepelt egy új Szent István Tudományegyetem felállításának terve Egerben, valamint egy katolikus napilap indítása. Mindszenty József hercegprímás egyébként úgy nyilatkozott, hogy az említett értekezlet mintegy előkészítője lehet "a régóta várt katolikus autonómiának".12

1948 után a megváltozott történelmi körülmények között, egészen napjainkig szó sem lehetett hasonló országos katolikus rendezvény szervezéséről. Összefoglalva állítható, hogy a katolikus nagygyűlések rendkívül fontos, különleges szerepet töltöttek be a 20. század első felének magyar egyháztörténetében. A nagygyűléseket Európa számos országában ma is megtartják, más-más elnevezéssel. Hasonló rendezvények bizonyára segítséget nyújthatnának a mai magyar katolikus egyház számára is. Érdemes azonban megszívlelni e 33 nagygyűlés tanulságait. Csak olyan rendezvény lehet hasznos az egyháznak és a társadalomnak egyaránt, amely nem a külsőségekkel törődik, hanem amelyen valódi társadalmi problémákra kísérelnek meg az egyház eszközeivel megoldásokat találni, s e kérdések megoldására mozgósítani.

JEGYZETEK

1. A téma vázlatszerü áttekintését elvégezte mái 1943-ig: ADRIÁNYI Gábor: Fünfzig Jahre ungarischer Kirchengeschichte 1895-1945 Mainz 1974 c. munkájában. E munka két fejezete foglalkozik a katolikus nagygyűlésekkel: Die ungarischen Katholikentage von 1894 bis 1913. im 42-52. p. és Die Katholikentage von 1920 bis 1943. im 81-90. p. Ugyancsak foglalkozik a kérdéssel HERMANN Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig München 1973 c. művében 497-504. p. Lásd még: NYISZTOR Zoltán: Századunk magyar katolikus megújulása Wen 1962. írásomban e munkákra és a kiadott jegyzőkönyvekre támaszkodva elsősorban a figyelmet szeretném a kérdésre felhívni, valamint röviden kiegészíteni az 1945 utáni események bemutatásával.

2. Vó. Geschichte der Generalversammlungen der Katholiken Deutschlands 1842-iX)2 Köln-Bachen 1903 és J.B. KISSLING: Geschichte der deutschen Katholikentage 1-2 1920-1923.

3. A kérdésről részletesen: GERGELY Jenő: A keresztény szocializmus Magyarországon i903-1923. Bp. 1977. 17-34. p. és másutt is.

4. Katholikus nagygyűlés 1894. jan. 26. Bp. 1894 (Szerit: Zichy Nándor)

5. GYURKY Ödön: Katholikus nagygyűlés Budapesten. Bp. 1900

6. Vb. SALACZ Gábor: Egyház és állam Magyarországon a dualizmus korában 1867-1918. München 1974, 187-188. p.

7. SZÖGI László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon = Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken (Szerk: Újváry Gábor) Bp. 1919. 10-39. p.

8. Hermann i. m. 504. p.

9. XII. Országos Katolikus Nagygyűlés 1-2. füzet Bp. 1915

10. GERGELY Jenő: A politikai katolicizmus Magyarországon (1890-1950) Bp. 1977.182-189. p.

11. XXXI. Országos Katolikus Nagygyűlés Bp. 1943. okt. 1-6. Bp. 1944

12. Új Ember 1947. október 12. III. évf. 41. sz. 5-9. p. lásd még: NAGY Miklós: Katolikus nagygyűléseink fél évszázada. Új Ember 1947. okt. 5.

III. évf. 40. sz. 2. p.

512