Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IX. Egyház és társadalom
házaknak szembe kellett nézniük a szocialista tanok terjedésével, s ehhez kapcsolódóan a II. Internacionálé megalakulásával is. A római katolikus egyház a problémára ekkor korszerű választ adott. Ezt tükrözi az éppen száz éve kiadott Rerum novarum kezdetű pápai enciklika.10 Akialakuló politikai katolicizmus az egyház válaszlépéseiben Magyarországon is fontos szerepet szánt az egyesületeknek. Somogy megyében addig inkább csak izraelita segélyegyletek alakulását regisztrálták a hivatalos nyilvántartások. A helyzet e tekintetben 1888-1895 között kezdett megváltozni, s a 13 kifejezetten felekezeti megkülönböztetését is megnevező egyletből 7 már katolikusként jött létre, pl. a Barcsi Keresztény Olvasókör (1885) vagy a Mesztegnyői Katholikus Népkör (1894). A megyében ekkor kezdtek szerveződni a katolikus legényegyletek is: a sort 1888-ban a szigetvári kezdte.11 Az egyesület az iparoslegényeket kívánta összefogni és "tisztességes iparosokká", "hithű férfiakká és derék polgárokká" nevelni. Olyan egyleti otthont képzeltek el, melyben "a tagok csekély díjazásért, jó lakást és ellátást, az utazók menhelyet..." találhattak. Alapszabályba foglalták a "vallásos, a tanulságos és a szórakoztató előadások tartását, a vallási kötelezettségek teljesítését, ipari szaktanfolyamok, a közös éneklés" igényét is. Korszakunk - egyesülettörténeti szempontból is - legdinamiki^tbb ciklusa az 1896-1914 között eltelt, majd két évtized volt. Az egyházak - különösen a római Katolikus egyház - aktivitását jelzi, hogy ebben az időmetszetben alakult 448 egyesületből 61 (13,62%) volt - megnevezésében is - valamely felekezethez kapcsolható.12 Az evangélikusok és a zsidók jótékonysági egyleteket, a katolikusok pedig legényegyleteket, katolikus köröket és 23 olvasókört szerveztek - így is jelezve, az elveszett pozíciójuk visszaszerzésének szándékát. A katolikus egyház az őt ért támadások során, főleg erkölcsi téren, igen érzékeny veszteségeket szenvedett. A "...szekularizáció folyamata Magyarországon is megindult, noha a nyugat-európai országok többségénél lényegesen erősebb hatalmi gátak fékezték...", hisz az egyházak birtokai, politikai befolyásuk, iskoláik megmaradtak, és mind e mellett 1904-ben pl. a katolikusok 1444 egyesületet mondhattak a magukénak az országban.13 A Kaposvári Katholikus Kör 1904-ben alakult a város és környékén lakó katolikusok szellemi, társadalmi és anyagi érdekeinek segítésére, a valláserkölcsi nevelésre, a művelődésre és a katolikus összetartozás szilárdítására. A "Magyar Minerva" 1913-as évfolyama már a kör 758 kötetes könyvtáráról tudósította olvasóit. Hasonló célokkal alakult meg a megye többi katolikus köre is 1894 és 1910-es esztendők között pl. Balatonbogláron, Barcson, Igáiban, Szigetváron stb. A fiatalok iskolán kívüli nevelését célzandó hozták létre 1903-1913 között a keresztény ifjak, ill. katolikus ifjak egyesületeit pl. Balatonkilitiben, Berzencén, Gombán, Marcaliban és Nyimben. Somogybán a szigetvárin túl mindössze két katolikus legényegylet alakulásáról van tudomásunk a korszak végéről. Szintén a párt- és világnézeti küzdelmeket demonstrálták azok az olvasókörök, melyek elnevezésükben is manifesztálták politikai álláspontjukat. Az egyházak az állam és a különböző elméletek (pl. darwinizmus, materializmus, szocializmus) részéről ért támadások erejét tompítandó hozták létre a felekezeti jórészt katolikus, jelzőkkel megkülönböztetett olvasóegyleteiket. Céljaikat hasonlóan fogalmazták meg - pl. Attalában, Csornában, Barcson, Niklán stb. - tehát: az adott lakóhely és a "vidéken lakó katolikusok szellemi, társadalmi, anyagi érdekeinek előmozdítása, a valláserkölcsi szellem a közművelődés és az összetartozás fejlesztése által, a politika mellőzésével...[való ápolása]. A földművelési és gazdasági ismeretek terjesztését, elszegényedett katolikus egyének, emberbaráti célok felkarolását és előmozdítását... a körhöz fordulóknak tanáccsal az ügyeikben támogatás és közbenjárással" akarta szolgálni tagjait. Közművelődési tevékenységükben - természetesen - komoly szerepet töltött be a vallásos irodalom.14 Ezek az olvasóegyletek nemcsak céljaikban, hanem szervezeti struktúrájukban is számos konzervatív elemet hordoztak. A körök egyik részében - az egyleti autonómiát jelentősen csorbítva - eleve már az alapszabályokban kikötötték, hogy az elnök, akit nem választottak, hanem kineveztek, csak a helyi lelkipásztor lehetett.15 Az alapvetően agrármegye munkásmozgalma az ország ipari vidékeihez mérten fáziskésésben volt. Ez a munkásegyletek helyi szerveződéseiben is tükröződött. A szakegyletek Somogybán csak az 1910-es évektől próbálták meg tevékenységüket kiterjeszteni. Ennek irányait és mértékét kívánta befolyásolni, ill. a bennük rejlő lehetőségeket kihasználni - a politikai katolicizmus jegyében - a katolikus egyház. Az országban szerveződő, a különféle szakmákhoz kapcsolódó keresz492
