Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IX. Egyház és társadalom
amelyek nemcsak a katolikus lakosság számviszonyaira terjedtek ki. Pontosságuk ismét megkérdőjelezhető. A zsidóság esetében nagy, viszonylag nagy fluktuációra utalnak. Szenttamáson 1775- ben 7 férfit, 8 nőt, 3 gyermeket, egy évvel később 5 férfit, 6 nőt, 5 gyermeket és egy 15 év alatti szolgálót tüntetnek fel.14 Ismét más típusú az 1780-ban készült vármegyei vallásfelekezeti összeírás megmaradt esztergomi járási része. Aszolgákat és a szolgálókat külön rovatban hozza, felekezetűk feltüntetése nélkül. Szenttamáson 5 férfit, 2 nőt, 6 gyermeket írtak össze. Feltételezve, hogy nem volt egyetlen zsidó szolga vagy szolgáló, a zsidók arányát a járásban 0,55%-ra tehetjük.15 A különböző típusú összeírások problémáit még csak fokozza az, hogy egy összeírás is készülhetett különböző szempontok szerint. így az 1795/6-os rovás összeírásnál Unyon az utolsó oldalakon, ház sorszám feltüntetése nélkül sorolták fel a zsidókat, Szenttamáson viszont házanként írták össze az adózókat, nem tüntetve fel, hogy ki zsidó közülük. Az árendátorok közül itt kiemelkedik Isaac Miszpecher évi 80 forinttal, Petrus Schönwald 70 forinttal, Joannes Taub 40 forinttal, Wolfgang Sternfeld 35 forinttal.16 Negyven évvel később csak a Miszpecher család nyomával nem találkozunk az anyakönyvekben. A számadatok felsorolása mögött egy tendencia alakul ki. A korábban legnagyobb létszámú Bátorkeszi és Úny mellett felnő a harmadik jelentős Esztergom vármegyei zsidó centrum: Szenttamás. Csak rövid kö: „áték lehetett, amikor II. József megtörte - többek között - Esztergom szabad királyi város ellenállását is, és a zsidók befogadására kényszerítette. Ez komoly mozgást nem jelentett, egy-két család tűnt fel a szabad királyi városban adózóként. Jellemző módon, görögkeleti vallású családoknál kaptak lakást. Az 1791. évi 38. te. lehetővé tette további ottlakásukat, de új családok beköltözésére már nem volt lehetőség.17 Esztergomot 1820-ban komoly változásként érintette, hogy a hercegprímás visszahelyezte székhelyét az Érseki-Vízivárosba, visszarendelte a káptalant, és 1822-ben hozzákezdett a korabeli Közép-Európa legnagyobb építkezéséhez. Esztergom szabad királyi város is nagy anyagi, kereskedelmi lehetőségeket várt a nagyszabású építkezéstől. Rugalmasabb magatartásukkal, s av'-al, hogy Szenttamás népessége átmenetileg jelentősen nőtt az építkezésen dolgozó munkásokkal, a Szenttamáson lakó zsidó kereskedők, árendátorok is jelentős haszonra tettek szert. 1814-ben egy kimutatás szerint lélekszámúk 92 fő volt. Az egész járásban a zsidóság aránya még így sem érte el lakosságának 1%-át.18 1819-ben lélekszámúk 102 fő, Szenttamás lakosságának 7%-a.19 1822-ből ismert összeírásunk szerint Szenttamáson 46 17 év alatti, 12 nős férfi, 6 egyedülálló, 17 40 év feletti lakos élt. Feltehetően a nőket nem írták össze.20 A Főszékesegyház építése miatti konjunktúráról egy kortárs, Helischer József számolt be 1827- ben. Szerinte Szenttamáson 262 zsidó élt, a mezőváros lakosságának több mint 14%-a.21 Helischer József valóban szemtanú volt, s biztosan látta, mint szabad királyi városi tanácsnok, hogy a jövedelmező üzletek egy jelentős részét nem a szabad királyi város polgárai kapják meg, hanem a szenttamási zsidók. Leírásában evvel kapcsolatos rosszindulatnak semmi nyomát nem találjuk. A dolog magyarázata egyszerű - kulturált és művelt emberként a város elszalasztott lehetőségeit felismerte, de nem hibáztatta azokat, akik a lehetőségekre reálisabban reagáltak. Helischer József az 1827-ik évi vármegyei sematizmust használta fel forrásul, evvel szemben néhány évvel később a vármegyei zsidó összeírás Szenttamáson csak 135 főt talált.22 Az összeírások közti különbségek magyarázatára elméletünk van, magyarázatunk nincs. A szenttamási zsidó anyakönyvek vezetése 1828-tól indult meg, a levéltári másodpéldányok 1833-tól vannak meg.23 így egyszerűbbnek tűnt az anyakönyvben feltüntetett családok kétfelé választása, az időpontot is egyelőre a külső kényszer szabta meg, a vármegyei dikális összeírások első e korszakból felhasználandó példánya 1835/6-ból van meg. így az anyakönyvekből kielemezhető családokat két részre bontottam, az 1835/6 előtt megjelentekre, valamint a későbbi időszakban megjelentekre. Tisztában vagyok avval, hogy itt mesterséges kategóriákat teremtettem, de bízom benne, hogy a tévedés aránya nem lehet nagy. Az első korszakban 20 családot találtam, akik Szenttamáson házasodtak, itt született gyermekük, 478
