Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások
BITSKEY ISTVÁN AZ EGYHÁZAK SZEREPE XVI-XVIII. SZÁZADI IRODALMUNK FEJLŐDÉSÉBEN Egyházi szervezet és írásbeliség, religio és literatúrai aligha kétséges, hogy egymással szoros kapcsolatban álló fogalmak ezek már a középkor évszázadaiban, az európai kereszténység intézményrendszerének kiépülése idején is. A középkori egyházi írásbeliség közismert latinnyelvűsége ellenére az anyanyelvűség lassú és fokozatos térhódítása mind határozottabban érezhető tendencia, amely az újabb kutatások fényében egyre erőteljesebben körvonalazható jelenség az egyházi irodalom minden területén. Különösen is érvényes ez Magyarországra, ahol - mint Tamai Andor írja - "a magyar nyelv a latinság iskolájában" izmosodott meg, s "a vallási alapon szerveződő közönségnek szánt adaptáció" jutott túlsúlyba a Mohács előtti időszakban.1 A Karthauzi Névtelen művével fémjelzett nyelvi színvonalat szem előtt tartva, a késő középkori magyar nyelvű egyházi irodalom jelentékeny eredményeit hangsúlyozva sem vonható azonban kétségbe, hogy a reformáció minden korábbinál nagyobb lépést, döntő fordulatot hozott az anyanyelvű írásbeliség alakulásában. A REFORMÁCIÓ ÉS AZ ANYANYELVŰ IRODALOM Előzményként természetesen a Rotterdami Erazmus nevéhez fűződő tudós nyelvművelő programot szokás említeni, enélkül ugyanis a lutheri-melanchtoni nyelvi-filológiai nézetek sem kristályosodhattak volna ki. A magyar erazmista bibliafordító triász tevékenysége közismert, nyelvi programjukat bőven méltatta az irodalomtörténeti kutatás.2 Ha más indíttatásból is de sok szempontból hasonlóképpen hirdetik a Wittenbergből hazatért prédikátorok, hogy magyarul kell a Szentírást a "kösség eleibe adni", mivel az üdvözüléshez csakis a Biblia helyes értelmezésének révén juthat el az ember.3 Máig sem tisztázott kérdés azonban, hogy pontosan mit is kell értenünk a bibliaolvasás mindenkinek szóló programján a XVI. századi magyar viszonyok között. Az egyik felfogás szerint e program csak teoretikusan hirdetett, sokszor ismételgetett frázis maradt, a fordítások között nincsen az olvasáshoz kedvet ébresztő kiadás, s a gyakorlatban nem sok valósult meg az elvileg sokszor kimondott kívánalomból.4 Ezzel szemben a másik, a közkeletűbb nézet szerint gyakorivá vált a XVI. századi Magyarországon is az Ó- és Újtestamentum egyéni olvasása, anyanyelvű megismerése, s ez volt a magyar literatúra további fejlődésének előmozdítója, lendítő ereje/ Semmiképp sem azért utalunk most erre az igen lényeges kérdésről folyó vitára, mintha abban ehelyütt állást kívánnánk foglalni, még kevésbé azért, hogy azt eldöntsük. Annyit szeretnénk most csupán jelezni, hogy e polémia fontos kutatási feladatra, a XVI. századi magyarországi bibliaolvasási kultúra vizsgálatának szükségességére irányította rá figyelmünket. Míg ugyanis egyfelől igen szép eredményeket ért el a kutatás könyvkiadási tevékenységünk feltárásában, régi nyomtatványaink filológiai adatainak összegyűjtésében, nyomdáink működésének feltárásában,6 addig másfelől a befogadó, az olvasó, a nyomdaterméket felhasználó közegről sokkal kevesebbet tudunk. Pedig a köztudat, a közvélemény formálásában, de a magyar nyelv fejlődésében is igen fontos szerepet játszottak az olvasási szokások, s jó lenne többet tudni a korabeli könyvvásárlási gyakorlatról is. A könyvlisták és possessorbejegyzések több helyütt is folyamatban lévő gyűjtése remélhetőleg egyszer sikeresen lezárul, s összeáll majd ezek nyomán egy megközelítő teljességű XVI. századi lajstrom, amely képet ad arról, kiknek s milyen bibliakiadásaik voltak, milyen mértékű lehetett a magyar nyelvű Bibliaolvasás a reformáció századában. Addig sem lesz talán haszon nélküli, ha az erről folyó vita árnyaltabbá tételéhez egy szemponttal hozzáj árulunk. Feltűnő ugyanis, hogy az egyéni bibliaolvasást illetően mind a katolikus, mind a protestáns felfogásban valamiféle kettősségnek lehetünk tanúi. Elvileg ugyanis valamennyi felekezet teológusai javallották a szent szövegek anyanyelvű tanulmányozását, már csak azért is, hogy az elkészült fordítások 41
