Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VII. Egyháztörténeti források, módszertan
volt összefüggő programja a vallások megszüntetésére. A heves ateizmus és a dühödt valláselle- nesség Lenin és későbbi követője, Sztálin "érdeme". Magyarországi kiszolgálója Rákosi Mátyás, aki 1950. augusztus 19-én egy tárgyaláson azt mondta Czapik Gyula egri érseknek: "Ha a mi embereink tudomást szereznek arról, hogy például a Szent István Társulat működik, akkor megnéznék, hogy egyáltalán miért alakult, és van-e egyáltalán szükség rá!"5 A különféle támadások, atrocitások már korábban megkezdődtek, elsősorban a katolikus egyház és vezetője, Mindszenty bíboros ellen irányultak. Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt vezetőinek 1948. január 10-i értekezletén ezeket mondta: "Meg kell szüntetni azt a tarthatatlan állapotot, hogy a magyar nép ellenségeinek zöme az egyházak, elsősorban a római katolikus egyházi palást mögé bújik." Egyre nyilvánvalóbbá vált az ateista vezetés számára, hogy sikereket csak az elvhű Mindszenty bíboros eltávolítása után érhetnek el. "Ortutay kultuszminiszter pedig Czapikkal folytatott különtárgyalásai alkalmával leplezetlenül megmondta, hogy a kérdés kardinális pontja a kardinális."6 Közben már a prímás is érezte, hogy hamarosan letartóztatják. Néhány nappal korábban levelet intézett híveihez, amely a jézusi gondolattal zárul: "Bízzatok, én meggyőztem a világot!" (Jn 16,33). A további incidensek és letartóztatások hatására a Püspöki Kar 1948 novemberében hűségnyilatkozatot tett a prímás mellett. Az állam kezébe újabb hatékony ütőkártyát adott a többi felekezettel való megegyezés. 1948. október 7-én a református és az unitárius, december 7-én az izraelita és december 14-én az evangélikus egyházzal írták alá az egyezményeket. 1950. augusztus 30-án a Katolikus Püspöki Karral is létrejött a megállapodás. Közvetlen előzménye volt Mindszenty bíboros letartóztatása és elítélése, majd 1949. augusztus 18-án az új alkotmány elfogadása,7 amely elválasztotta az egyházat az államtól. A hatalomátvétel külső jelzése volt az 1949. május 15-i egylistás választás, amely után kimondták: befejeződött a népi demokrácia megvalósítása. Az 1948/49-es tanévtől az iskolai oktatás világnézeti alapja lett a dialektikus és történelmi materializmus. Ettől kezdve folyamatosan történt a tanárok vüágnézeti "átképzése", menesztése. A fordulat évével megkezdődött az a "kulturális forradalom", amely a könyvkiadásban is éreztette hatását. Az Országos Széchényi Könyvtár által kiadott Magyar Nemzeti Bibliográfia 1949-es gyűjteményében új címszavak tűntek fel, mint például marxizmus, munka, politikai gazdaságtan.1948-ban államosították, majd szakosították a könyvkiadókat. Ezzel egyidejűleg egész sereg folyóirat és régi könyvkiadó vállalat eltűnik. Helyettük új, kommunista, állami kiadók mind nyomasztóbb egyeduralma bontakozik ki. Terjedelmi okok miatt az alábbiakban csak a református, katolikus és izraelita sajtótermékeket említem ebből az időszakból. "1949 első felében átrendeződik a református egyház sajtója is, az Új Magyar Asszony és a Megújhodás című lapok csatlakoznak az Út című laphoz."8 Ugyanekkor az Egyetemes Konvent elnöksége elrendelte a régebbi lapok, közlönyök megszüntetését. A katolikus sajtókiadványok közül A Szív című 1945 júniusában újból megjelent. Majd 1951. július 7-én végleg betiltották. Az 1910-ben alapított Magyar Kurír 1945 óta jelent meg újra. A máig legtekintélyesebb Vigüia 1946-ban jelent meg újra. A hetilapok közül az Új Ember 1945. augusztus 9-én jelent meg először. Izraelita részről a legjelentősebb kiadvány az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat évkönyve9 öt éves kényszerű hallgatás után 1948-ban jelent meg újra — egyben utoljára. Célkitűzéseikből csak a Magyar Zsidó Okmánytár folytatását sikerült elérni, valamint az Új Élet című hetüap elindítását (1945). Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül az 1945 és 1950 közötti könyvkiadás vallási témájú kiadványainak bemutatását vázolom, jellemző példák kiemelésével, öt nagyobb fejezetben, összesen 853 könyvet feldolgozva. KERESZTÉNY VALLÁS 1. Biblia. 24 db kiadvány (legtöbbször csak utánnyomás vagy részkiadás) 26 db magyarázat vagy valamilyen segédkönyv a Bibliához 2. Dogmatika, hitvédelem: 45 db kiadvány Artner Edgár: Ókeresztény egyház és dogmatörténet. Bp. 1946, Sz. I. Társ. Joseph Klausner: Jézus és kora Bp. 1946, Káldor Horváth Sándor: Tractatus philosophici, Artistotelico-thomistici. Bp. 1949. 466
