Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VII. Egyháztörténeti források, módszertan
KUCZY KÁROLY EGY SAJÁTOS SZÁMADÁSI FORRÁSCSOPORT A KALOCSAI ÉRSEKI GAZDASÁGI LEVÉLTÁRBÓL A kalocsai érseki uradalom gazdasági levéltárának rendezése során számos, közérdeklődésre számot tartó (vagy egyszerűen csak rendkívül érdekes) kordokumentum kerül az anyagot rendezők kezébe. Ezek egyike a főpénztári számadásban szereplő 1099/1872. számú irategyüttes, amely Harkovics Mátyás kasznár, mint pénztárkezelő szerint a királylátogatásra fordított "összes kiadás, mely a bent foglalt okmányok alapján tétetett", és melynek összege 2975 forint 55 krajcárt tett ki. Az okmányok száma 23 db, némelyik azonban több kimutatást is tartalmaz, és részletesen dokumentálja azt az összeget, mely Ferenc József Magyarország királya "alföldi körútja alkalmával a kalocsai érseki uradalom foktűi dunaparton - a folyó év (1872) május hó 4-én történt ünnepélyes fogadtatására rögtönzött díszítmények előállítására, s ehhez járult egyéb költségekre az uradalmi főpénztárból kifizettetett." Kalocsa érseke ekkor Haynald Lajos volt, aki egyházi méltósága mellett jelentős közszerepet is vállalt, sokat tett a kultúra előmozdításáért, a város fejlődéséért, és a XIX. század második felének egyik legaktívabb egyházi személyiségének tekintették. A fogadás megszervezésére és az ideiglenes díszítmények felállítására Voigt Ede kapott megbízást, akinek április 24-én adták oda az első összeget, éspedig 200 Ft-ot. Segítségére volt Lacza helybeli építész, aki szintén ekkor állította össze a faalkotmányok költségvetését. így gyakorlatilag két hét állt rendelkezésükre a király megérkezéséig. Ha feltételezzük is, hogy már korábban is folytak megbeszélések, az idő akkor is nagyon rövid, hiszen be kellett szerezni a "rögtönzött díszítményeket", és az uralkodó fogadására alkalmas "angolparkot" varázsolni a foktűi hajóállomás környékén. Mindez csak úgy volt lehetséges, ha az uradalom személyzete is segítséget nyújtott. Az összesítő kimutatás első tétele szerint április 26-án Voigt Ede nagyobb mennyiségű fát vásárolt Budapesten, ami a Duna-Gőzhajózási Társaság hajóin másnap meg is érkezett a foktűi kikötőbe. A vásárlás összege - a szállítással együtt - csaknem 900 Ft volt, ami főként a fa magas árával magyarázható. A fán kívül vett még fekete-sárga és nemzetiszínű díszítéseket, zászlókat, papírvirágot, szalagokat. Utóbbi azonban kevésnek bizonyult, így szükség volt a helyiek munkájára is. 300 színes papírvirágot készítettek, viszonylag olcsón a kalocsai lakosok, viszont az adott helyzetben ezt nem kellett bizományba adni, hanem azonnal készpénzben megkapták munkájuk ellenértékét. (Pl. Kober Szilárdné virágkészítő, Behr B. Lipót és testvére rőfös kereskedő, Reich Lipót és társa gyapjúkereskedő, Freund és Kohn textilkereskedő, Fischer Lidi foktűi kartonkereskedő, Kiss Antal kalocsai kötélgyártó stb.) A második számlacsoport - bár nem sorszám szerint - a faácsolat megtervezése, megépítése és a fogadás utáni lebontását tartalmazta. (Érdekes, hogy a vállalkozó felszámítja a faanyagban bekövetkező károsodást is.) Voigt Ede a felvett előlegből átad - ugyancsak előlegként - 200 forintot Lacza János kalocsai építésznek (építőmesternek). A mester április 24-én keltezett "Kölcség Számíttás"-ban vállalta a megbízást saját anyagból 728 forintért. Az uradalomtól ezen felül csak az anyag szállítását kéri, valamint egy kocsinak mindennapos használatát, amíg a készülődés és a szétbontás tart. Az iratok alapján bizonyos, hogy az építésznek volt valamilyen terve, vázlata, amit az érsekség illetékes személye jóváhagyott, de eddig nem került elő. Valamelyest mégis elképzelhető az építmény a részletező kimutatások alapján, amelyek megkívántattak a kifizetések teljesítéséhez. Gyakran szerepel a "díszkapu" kifejezés, ami tulajdonképpen 16 szál fenyőn nyugvó "kereszt ívezett kapu terv szerinti elkészítése", körül belécezve, s ez 182 forintba került. (A terv szerinti elkészítés kifejezés megbízható utalás arra, hogy Lacza mester készített tervet.) A díszkapu díszítése, "zászlók helyre illesztése" 140 forint volt. Egy másik (belülső) építmény, az úgynevezett két "piramis oszlopzat", ennek körüllécezése, "koszorúzata s egyébb díszíttés és zászlak helyre álíttása" 417
