Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VII. Egyháztörténeti források, módszertan
- a szülőhely templomára tett hagyományok;- valamely szerzetesrend előnyben részesítése: az 1625-ben testáló Buday Márton pl. a ferenceseket kedvelhette, ugyanis a győriek mellett Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Szakolca, Szeged, Szombathely és Gyöngyös ferenceseinek is testál;23- etnikai, vallási összetartozás (különösen a horvát származásúak, hagynak gyakran anyaországi templomokra, kolostorokra). Ez utóbbi csoporthoz kapcsolódva - rövid dolgozatunk zárásaképpen - meg kell említenünk: győri testálóink vidéki rendeléseit térképre vetítve képet kaphatunk a más vallásúak vallási kapcsolatainak földrajzi irányairól is. Erről itt csak annyit:- korszakunk elején a már említett 1611. évi kiűzetés után a Győr melletti Pataháza lesz a protestánsok központja, ezért gyakori hagyományozott a "pataházi prédikátor";- 1615-ben a szigetközi Halászi református lelkésze lesz Samaijay János, akit 1622-ben az egyházkerület püspökévé választanak: győri testálóink némelyike is megtiszteli hagyománnyal,- már a XVII. században is, de különösen később a győri protestánsok erősen kapcsolódnak Felpéc, Kispéc, Kajár, Szemere, Tét községek protestáns egyházaihoz is;- végül a Győr-Újvárosban 1607-től letelepülő rácokat említjük: ők mind az anyaországgal, mind más magyar települések rácaival kapcsolatot tartanak.25 JEGYZETEK 1. A legfontosabb ez irányú munkák bibliográfiai adatait Id. "A XVII. század elején keletkezett győri végrendeletekről" c. tanulmányunkban (In: Győri Tanulmányok 8. köt. Győr, 1987.) 2. SZENDE K.: A soproni későközépkori végrendeletek egyház- és tárgytőrténeti tanulságai (In: Soproni Szemle 1990. 3. sz.) 3. A lelőhelyek levéltári jelzeteit ld. idézett munkánkban (133. és 138. o.); az 1743 utáni anyag többsége a "Győr város tanácsának iratai. Végrendeletek" c. anyag csomóiban (a továbbiakban: Városi) 4. Győri Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára (a továbbiakban: GYKHL) Fasc. 296. N. 28,828. 5. Városi 33. sz. ill. SZENC1 MOLNÁR Albert válogatott művei. Bp. 1976. 526. o. 6. Ld. pl. PATAKY László: A győri református egyház története. Bp. 1985. 28. o. 7. GYKHL Végrendeletek könyve (a továbbiakban: Könyv) 1. köt. 24-25. o. ill. GYKHL Fasc. 296. N. 28,822 8. Könyv 2. köt. 54. és 142. o. 9. A hozzáférhető legkorábbi egyházlátogatási jegyzőkönyvek a XVII. század második feléből származnak (vö.: BÚZÁS, Josef: Kanonische Visitationen der Diözese Raab aus dem 17. Jahrhundert. I-IV. Band. Eisenstadt, 1966-1969.) 10. Könyv 1. köt. 17. o. ill. 2. köt. 261. o. 11. Könyv 1. köt. 78. o. ill. 2. köt. 178. o. 12. Könyv 2. köt. 411. o. 13. Könyv 1. köt. 59-60. o. 14. Könyv 1. köt. 74. és 217. o. 15. Könyv 1. köt. 94. és 2. köt. 318. o. 16. Forrásaink adatai mellett ld. erről BEDY Vinoe: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938. 260. o. 17. A korabeli győri szerzetesrendekről Id. BEDY V: Győr katolikus vallásos életének múltja. Győr, 1933. 30-36. és 57-58. o. 18. A jezsuiták Mária-kongregációja 1631-ben alakul (ld. erről MOHL Antal: A Mária-kongregációk története. Különös tekintettel hazánkra. Győr, 1898. 113. o.); a többire ld. BEDY 145-148. o. 19. A karmelitákról ld. P. Antal: A győri karmelita rendház kétszáz éves története 1697-1897. Győr, 1897. 20. Ld. BEDY 51-57., 66-72. és 102-128. o. 21. VÖ. az "ad sanctos" temetkezési formáról André CHASTEL: A barokk és a halál (In: Uő.: Fabulák, formák, figurák. Bp. 1984.) 22. A korszak helyi vallási életére ld. PISZKER Olivér: Barokk világ Győregyházmegyében Zichy Ferenc gróf püspöksége idején (1743-83). Pannonhalma, 1933. , 23. Könyv 1. kőt. 193-196. o. 24. Samarjayról ld. ZOVÁNY1 Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. 3. kiad. Bp. 1977. 519. o. 25. Erre jó példa Kenéz Ilona 1639-ben kelt végrendelete, melyben 4 megnevezett rác kolostor ill. templom mellett a komáromi rác papnak is tesz hagyományt, mint gyóntató atyjának (Könyv 2. köt. 210-211. o.) 409
