Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VII. Egyháztörténeti források, módszertan
Rev. LOTZ ANTAL A DÉL-ALFÖLD KRÓNIKÁSAINAK ÉS HISTORIKUSAINAK SPECIÁLIS PROBLÉMÁI A címben egy magyar tájegység szerepel: Dél-Alföld. Hogy ezen tájnak speciális, sajátos problémái akadnak, azt a két világháború között már észrevették. Vallási viszonylatban különálló nagygyűléseket szerveztek, amelyre a meghívót a kalocsai érsek, a váci és Csanádi püspök, meg a váradi helynök írta alá. Észrevették, hogy az ország többi részétől eltérőek itt a viszonyok. Pl. máshol nincs ilyen kiterjedt tanyavilág. Alig, vagy más jellegű volt ; más tájakon a szektások mozgolódása is. Ezért az ilyen közgyűlésekre nem is hívták a dunántúli vagy felvidéki papokat. Az ilyen megbeszélések színhelye is Baja, Kecskemét, Szeged, Gyula volt - tehát a dél-alföldi világ. Most ugyanezen tájjal foglalkozom, de nem a lelkiélet jelenlegi problémáival, hanem a múlt kérdéseit ismertetve. Azon speciális tapasztalatokból állítottam össze az alábbi tíz kérdéscsoportot, amiket 1955 óta Csanádi és váradi parókiák könyvtáraiban, levéltáraiban, anyakönyveiben és szájhagyományaiban észleltem. - Szakértők dolga, hogy kiértékeljék: a felhozott témák kizárólag csakis itt találhatóak-e, vagy akad közöttük általánosabb is? Lehet-e visszakövetkeztetni az akkori idők egyházszociológiai és egyházkultúrai problémáira országosan is? Mindent mellőz tehát e felolvasás abból, amit módszertani segédkönyvek a Regnum-évkönyvek időszakától oktattak, vagy amiket Vanyó Tihamér akkor nagyon időszerű füzetei a helytörténészek lelkére kötöttek. Ami elhangzik, személyes és tapasztalati tény. 1. A Historia Domusokon kívüli, vagy azt megelőző források. Széchenyi, Vörösmarty, a magyar romantika vetette föl eszmeileg, hogy az Árpádok, Anjouk, Hunyadiak dicső kora föllelkesítheti a nemzetet egy jobb jövőre. Mert az akkori jelen, a törököktől, labancoktól feldúlt országban jozefinizmus, napóleoni harcok újra anyagi, erkölcsi minimizmus érzését keltette. A költők hivatásuknak érezték, hogy a nemzeti múltról eposzokat íijanak, majd színdarabokat, végül regényeket és balladákat is. Egyházilag ekkor vált íratlan szabállyá a Historia Domus vezetése, éspedig magyarul. Ha lehetett, a plébánosok összefoglalták az elődök idejét is: Templom, temető, iskola, papiak történetét - ha tudták. Valami múltja minden településnek volt 1686-1820 között is. Egyéni megfigyelésem az volt: már megelőzőleg a XVIII. században is írtak a plébánosok értékes adatokat. Csak nem hívták háztörténet-nck. Tették ezt részben azért, hogy okuljon a késői utódjuk. De néha az a benyomásom, hogy e följegyzések olyan "bajuszalatti morgások" voltak. A mai időkben kutató ilyenből is tud következtetni. Például: a kinyomtatott püspöki körlevelek időszaka előtt, tehát a XVIII. században az esperesek kézhez kapták a püspöki tollnokok-tól kalligrafikus betűkkel leírt köriratokat. Ezeket az egyes plébánosok, sok helyütt a község lovasfutárát igénybe véve, miután bemásolták a saját protokoll-könyvükbe - előre megállapított sorrendben elküldték a következő plébánosnak. Az szintén bemásolta, s a körlevélre ráírta: "Improtocollavi ..." kívül pedig "Kérem XY község birám-uraimékat, küldjék tovább Z falu plébánusának." Sohase tegyük félre az ilyen protokollkönyveket! Mert igaz, hogy ha a püspöki levéltár sértetlenül megmaradt, akkor a körlevelek eredetije ott is megvan. Ám az ilyen protokollokba a plébánosok bemásolták Mária Terézia, II. József és néha egyes megyei civil hatóságok rendeletéit is. (Főleg ha szószéken is felolvasandó dolgokat írtak). Itt a nagy lehetőség - sok pap olykor észrevételeket is írt a helyi viszonyokról a margóra vagy az egyes pontok közé. Ami lehetett elkeseredett kritika a kalapos királyról, lehetett a püspök szavai mellé írt sóhaj is ("Utinam"), de volt hogy a plébános bemásolta alispánja közleményét, hogy két szökött karintiai barátot köröznek, melléírva "Felkötném a gazembereket." Általában nem nehéz az ilyeneket kikutatni, mert oldalakat lapozhat az ember, amíg valamit talál, többnyire eléggé eltérő irónnal is. Gubacstintás latin hivatalos szöveg mellett pár szó grafittal, magyarul. Pl. meghirdetnek parókiát, - pár hónap múlva a plébános be is írta, hogy ki kapta meg. Olyan egyházmegyéknél, ahol a régi püspöki központ ma már nincs Magyarországon, nem árt magát a rendelkezés szövegét is megnézni, mert lehet hogy utolsó fennmaradt példányokat őrzünk, hogy miket rendeltek akkor az ordináriusok. 391
