Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - VII. Egyháztörténeti források, módszertan

"Miután a fáraó a szekerekkel együtt a tengerbe süllyedt" - a folytatást azonban bárhogy erőlködünk, nem tudjuk lefordítani. "Segítségünkre" siet azonban Silagi. A carmen szót, hogy a participium (personante) mellől hiányzó ablativust pótolja, carmine-ként értelmezi (emendálni mindenesetre nem merészeli).24 Szerinte ez tehát a mondat értelme: "és a győztes éneke zengte a tengereket a parton", ami nyilvánvaló zagyvaság. Nem sajtóhiba hát, hogy maria szót ír (’tengerek, tengereket’) a Batthyány25 és a szövegösszefüggés szerint egyetlen helyes megoldás, a Maria helyett! Pedig egyértelmű a szöveg: "és Mária, (Miijam, Mózes nővére) zengte a győzelmi éneket a parton". E hihetetlen tévedésből két dolog nyilvánvaló: a kiadónak a legközismertebb bibliai történetekről sincs fogalma, és nem vette a fáradságot, hogy elolvassa Batthyány jegyzetét,26 ahol a pontos utalást megtalálhatta volna.

Meg kellene szívlelnie egy másik szövegkiadói botlás tanulságait: Gellért-kiadása egy másik oldalán ismét kissé rejtélyes-homályos mondatra bukkanunk. Mint Silagi is utal rá, a Bölcsesség könyve 4,19-et alapul véve Gellért szól a fejedelmekről, "quorum spiritum in flatu sine sono disrumpet Deus."21 Az in flatu (’fújással’) szavakat a kéziratban és Batthyánynál28 egybeírva találjuk (inflatu, tehát kb. ’ráfúvással’), de ez sem ad megnyugtató értelmezést, s nincs is összhangban a szentírási szöveggel. Abban ugyanis ezt találjuk: "disrumpet illos inflatos sine voce." A megoldás kézenfekvő: a nazálisjel pótlásával inflatumid. kell javítanunk a kézirat olvasatát, - a spiritum inflatum tehát mint jelző és jelzett szó összetartozik, és körülírása a bibliai hely inflatos szavának, hasonlóan ahhoz, ahogy a sine voce átalakult sine sonová (hacsak nem ez volt található Gellért Bibliájában).

Spiritum inflatum disrumpet Deus. A felfuvalkodott lelket megtöri az Isten.

JEGYZETEK

1. A mű teljes címe: Deliberatio Gerardi Moresenae aecclesiae episcopi supra Hymnum trium puerorum ad Isingrimum liberalem (Geliértnek, a marosvári egyház püspökének értekezése A három ifjú énekéről a tudós Isingrimusnak).

2. IBRÁNYI Ferenc: Szent Gellért teológiája. In: Emlékkönyv Szent István Király halálának kilencszázadik évfordulóján. I. kötet, Budapest 1938.

495-556.

3. IVÁNKA Endre: Szent Gellért görög műveltségének problémája. In: Értekezések a Nyelv- és Széptudományi Osztály köréből. XXVI (1942)

221-238.

4. BODOR András: Szent Gellért Deliberatio-jának főforrása. In: Századok LXXVII (1943) 172-227.

5.1. m. 556.

6. Gerardi Moresenae aecclesiae seu Csanadiensis episcopi Deliberatio supra Hymnum trium Puerorum. Ed. Gabriel Silagi. Tumholti, typographi Brepols. Editores Pontificii MXMLXXVIII (Corpus Christianorum Continuatio Mediaeualis XLIX).

7. II, 458-459: unguentum kétszer! (ms.: ungentum); IV, 86-87 strenuissime (ms.: strennuissime)', V, 834 obstupecet (ms.: obstupescet) stb.

8. I, 379 hiányzik: Audi, quomodo stb.

9. Pl. a szó szerinti idézetek vagy a parafrázisok különbségének pontatlan jelölése, pontatlan számok tömege a hivatkozásokban, Batthyány mint editio princeps coniecturáinak fel nem tüntetése, a kézirat eltéréseire való utalás hiánya (pl. V, 400-401: indubitabilem, ms.: indubitabitabilem\) és hasonlók.

10. I. m. 556.

11. Augustinus, De diversis quaestionibus LXXXIII liber unus. Quaestio LXX. Migne P.L. Tom. 6. coll. 79-80. Bodor, i. m. 226.

12.11,39-43.

13a Sancti Gerardi episcopi Chanadiensis scripta et acta hactenus inedita cum serie episcoporum Chanadiensium opera et studio Ignatii comitis de Batthyan. Albo-Carolinae (Karlsburg) 1790. 28a.

13b I. m. 270'

14.1. m. 177.

15. Ed. 56.

16. A "Tekintetes Lakodalmas", az "Isteni Nászdal" és a "Nemes Ének" - avagy a Szent Gellért-szövegkiadás műhelyéből. In: Annales Universitatis Litterarum et Artivm Miskolciensis. Tomus I. Miskolc 1991. pp. 58-67.

17. Glossarium mediae et infimae Latinitatis Regni Hungáriáé, Condidit Antonius Bartal. Lipsiae-Budapestini MXMI. 340.

18. Untersuchungen zur ’Deliberatio supra hymnum trium puerorum’ des Gerhard von Csanád. München 1967. (Münchener Beiträge zur Mediävistik und Renaissance-Forschung 1). 81.

19. Vbl. VII, C.1966.

20. "Quoties volui congregare filios tuos, quemadmodum gallina congregat pullo6 suos sub alas, et noluisti."

21. Augustinus, Sermones, coll. Morin 1930. p.60,21.

22. Vm,326-330: "Propterea ascendit in pulpitum et celebravit sacrificium vespertinum et crucem fecit in modum crucis, id est se ipsum extendit in lignum cruciforme. Nam ludei crucem paraverunt ex ligno et Christus ex came."

23. VI,198200.

24. Ed. 84.

25.1. m. 149.

26.1. m. 149i.

27. VI, 268269.

28.1. m. 153.

389