Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VI. Szimbolika, haraldika, művészettörténet
rokk szentjei. így pl. a cipészeknél Crispinus és Crispinianus helyett Szent Erhardus, a szabóknál Szent Homobonus (Pécs, 1710) és az ún. pestises szentek közül elsősorban Szent Rókus a kőműveseknél és kőfaragóknál. Itt valóban elég mesterkélt a kapcsolat a szakma és a szent között, mert csupán a szent nevének hangzása: Rocco, amely követ vagy sziklát jelent, fűzi a védőszentet a mesterséghez (Pécs, 1713). Mint másik pestises szent, Sebestyén is gyakran megjelenik Rókus mellett. A kádárok védőszentje Szent Orbán - néha Medárddal együtt - kezükben szőlőfürttel. Ünnepük május 25. és június 8. időjárása ősi népi megfigyelés szerint összefügg az őszi szőlőtermés kilátásaival. Ezért Orbán pápa látható a Pest-megyei kádárok (1695) és a nagyváradi pintérek 1769. évi céhpecsétjén, és Medárddal együtt jelenik meg az egriekén (1703). A szekereket készítő kerékgyártók és bognárok a felhők között száguldó Illés próféta szekerét vésették pecsétjeikre (Pápa 1692 Buda 1697). A mészárosok a középkori eredetű "égi bárány", az Agnus Dei Krisztus szimbólum mellett szívesen ábrázolták pecsétjeiken Keresztelő Szent Jánost, akit mártíromsága eszközének, a bárdnak a mészárosok egyik legfontosabb szerszámával való egyezősége avatott a szakma védőszentjévé, mert tudjuk, János fővétele bárddal történt. Ezért szerepel Keresztelő János Pest-Pilis-Solt vármegyék mészárosainak 1696. évi és a Tolna megyeiek 1749. évi céhpecsétjén. Érdekes, hogy Keresztelő Szent János pártfogó szerepe visszanyúlik a középkorba, olyannyira nemzetközi, hogy pl. a mészárosokkal állandó természetes gazdasági kapcsolatban álló londoni faggyúgyertya-készítők címerének sisakdísze is már 1456-ban Keresztelő János fejét ábrázolta, tányéron egy angyal kezében. Közbevetőleg érdekes megemlíteni, hogy Szent János evangélista pedig a londoni könyvkötők 1558. évi pecsétjén szerepel attribútumaival: a sassal, kehellyel és kígyóval. A viaszgyertyát készítő viaszöntők és mézeskalácsosok védőszentje viszont Szent Ambrus püspök volt, akit legendájából származó attribútumaival, a méhkassal és méhekkel jelenítettek meg pl. a pesti viaszöntők és mézeskalácsosok 1834. évi pecsétjükön. Végül a teljesen nemzetközi, az egész világegyházat átfogó szent ábrázolások mellett fellelhető itt-ott egy-egy régióban egy-egy jellegzetes, helyhez kötött szakmában néhány kifejezetten nemzeti szent ábrázolása is. Ilyen pl. a magyarországi csizmadiamesterség (cothurnarii), amely kizárólag csak a Kárpát-medencében terjedt el. Céhpecsétjeiken ennek megfelelően többnyire Szent István király látható, mint pl. a szegediekén 1756-ban, vagy a speciális magyar szattyán és kordován készítő ún. tobak mesterség, 1693. évi veszprémi céhpecsétjén Szent Imre herceg. Az egyébként igen népszerű magyar szentek a céhpecséteken nem igen fordulnak elő, annak ellenére, hogy a magyarországi céheknél, így a pestieknél István király, Imre herceg, László király és Erzsébet özvegy már a XV. században mint oltárszent ismeretes volt. Összefoglalva 1. A céhpecséteken található szent-ábrázolások a XTV-XV. században igen gyakoriak. Ekkor többnyire még oltárszentek, akikből egyesek fokozatosan válnak szakmai céhvédőszentekké. 2. A XVI-XVII. században a protestantizmus hatására a szentek ábrázolásai Európa-szerte megritkulnak, helyenként teljesen eltűnnek. 3. Az ellenreformáció a XVII-XVIII. században új lendületet ad a szakmai védőszentek ábrázolásának. A régiek újra előkerülnek, de újabb, "divatos" barokk védőszentek is széles körben terjednek el, különösen a délnémet nyelvterület hatása alatt álló céhszervezeteknél. 4. A védőszentek egészen a XIX. század derekáig megtalálhatók a céhpecséteken. A XVIII-XIX. század fordulójától kezdve azonban a céhvédőszentek ábrázolása inkább a főleg vallási funkciót betöltő céhzászlókra terelődik át, így a szakmai érdekképviselet iratait hitelesítő pecséteken már ritkábban láthatók. A céhpecsétek a szentek ikonográfiájához gazdag adalékokkal járulhatnak hozzá. Ez a rövid ismertetés mindössze azt a célt kívánta szolgálni, hogy felhívja a figyelmet és öszönzést adjon ennek a viszonylag elhanyagolt területnek alapos, részletes tovább-kutatására és pontos feltérképezésére. A szentek tiszteletének közismert egyetemes elterjedtsége mellett ugyanis kibontakozhat belőle az egyes európai régiókra jellemző, egymásra ható szentkultusz mozaikszerűen sokszínű változatossága. 331
