Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - V. Népi vallásosság, művelődés
évek budapesti házasodásainak elemzése legalábbis azt mutatja, hogy bár vannak bizonyos eltérések az egyes társadalmi-fogalkozási csoportok házasságkötési szezonalitása között, a tendencia itt is az egységesedés-homogenizálódás irányába tart (Szél 1933. 135-137). Minden jel arra mutat, hogy a hagyományos életformák fokozatos eltűnése az azzal összefonódó szertartásrendszerek részbeni megszűnésével, részbeni átalakulásával jár együtt (Hernádi 1975. 74-78, 101), ami a házasságkötés szezonalitásának átalakulásán is tükröződik. Ha pedig ezt párhuzamba állítjuk a házasságkötésen belül a kettős (egyházi és polgári) esküvők arányának az utolsó évtizedeiben bekövetkezett drámai csökkenésével (Csanád 1976), akkor ebből arra kell következtetnünk, hogy a vonatkozó egyházi és társadalmi normák egymástól egyre inkább eltérőnek tűnnek. Persze az összeütközés fő színtere nyilván nem a szezonalitás, hanem elsősorban a válás-újrahá- zasodás, előbbi inkább csak következménye, külső mutatója lehet az egyházi normáktól való növekvő eltérésnek. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az advent alatti (decemberi) házasságkötések száma és a válások aránya között már 1890 körül is viszonylag erős az összefüggés (a korreláció értéke: +0,666). Az elmondottak részben statisztikai elemzés eredményei, részben azonban csak kutatási hipotézisnek minősíthetők. Az empirikus anyag feldolgozását jelenleg is folytatom, és úgy tűnik, hogy a regionális modellek pontosabb megfogalmazásához szükséges lesz egy több tényezővel dolgozó összefüggés-vizsgálatra is. Úgy vélem azonban, hogy a kutatás fő eredményei tendenciaszerűen már az eddig elmondottakból is érzékelhetőek, s ily módon vitára, a jelenségek és összefüggések továbbgondolására serkenthetnek. JEGYZETEK 1. Lineáris kéttényezős korrelációkat számoltam az 1x y-nxy r = -------------------------- képlet alapján. n Ox ay Z Ha lehetséges lenne, nyilván területileg is egy szinttel lejjebb kellene menni, erre azonban sajnos nincs módom, mivel a házassági szezonalitás járási szintű adatai nem kerültek publikálásra. 3. Legalább kétszáz kiadott esküvő- és lakodalomlefrást néztem át, de többségük vagy teljesen figyelmen kívül hagyta a lakodalom időzítésének problémáját, vagy csak az esküvő szokásos napját adta meg, az évszakot nem. Vizsgálataim során - tekintettel arra, hogy változások-eltolódások lehetségesek a korábbi időszakokban is - a JGX. század közepéből-első feléből származó leírásokat végül is óvatosságból ügyeimen kívül hagytam. 1. tábla A házasságkötések szezonális ingadozása felekezetek szerint Magyarországon (1876-1880 átlaga) római katolikus görög katolikus görögkeleti evangélikus református izraelita összesen január 16,8 8,1 20,6 15,4 18,3 7,2 15,7 február 21,7 34,3 18,1 17,7 17,0 6,9 20,9 március 1.2 3,6 0,2 3,9 10,4 7,7 2,9 április 4,5 13 4,0 7,7 8,1 8,2 4,8 május 11,1 9,1 9,8 9,1 73 93 93 június 6.2 63 2,2 5,7 4,6 10,1 5,4 július 3,4 2,7 33 2,9 2,7 6,2 33 augusztus 3,3 2,6 2,1 23 23 113 3,1 szeptember 3,8 3,8 4,9 3,3 2,8 5,4 3,8 október 6,4 6,1 12,8 5,8 3,9 9,4 6,8 november 213 21,6 21,7 21,9 11,0 9,9 213 december 0,3 0,1 0,1 4,1 113 83 23 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 min 03 0,1 0,1 23 2,2 5,4 23 max 21,7 34,3 21,7 21,9 183 11,2 213 std 73 93 7,7 6,2 53 1,7 6,8 v% 87,3 113,9 92,4 74,5 62,9 20,0 81,2 Forrás: Láng-Jekelfalussy 1884.341-342. 310
