Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - V. Népi vallásosság, művelődés

odpustilo pred njegovo smrtjo. Amen."20

("...Jézus így szól és egyik oldalra hajtotta fejét: Hogyha lenne egy olyan Isten kereszténye, aki elmondaná ezt az imádságot minden reggel és minden este vagy pedig legalább minden pénteken és minden ünnepen, ha annyi bűne is lenne, mint a fán a levél, és tengerben a homok, és a földön a fűszál, a halála előtt minden bűne meg lenne neki bocsájtva. Ámen.")

Szlovák:"... IÖe svat^ Peter £ ohlási: / Jag mladimu, tak starimu / Jag chudobném, tak bohatému. / Kerícezden trikrátpomolísa/Tútomolidbu, ten tri duSiíke / S pekle vislobodí. /Prvúzaotca,druhú za mater, / Trétú za sám sebe. / Ten má do iíebeskej sláve cestu otvorenú / Alna veki veku amen."

/"...Megy Szent Péter és hirdeti / Úgy a fiatalnak, mint az öregnek / Úgy a szegénynek, mint a gazdagnak / Aki ezt az imádságot napközben háromszor elimádkozza, / az három leikecskét / A pokolból kiszabadít. / Az elsőt az apáért, a másodikat az anyáért, / A harmadikat magáért. / Annak a mennyek dicsőségébe nyitott útja vagyon / Mindörökkön örökké amen. - Sinkovics Istvánná gyűjtése, 1986. Rákoskeresztúr.

Német: "...Darauf thäte Maria die Mutter Gottes sprechen: / wann sie einen Menschen hätte, der ihr das heilige goldene Vater-Unser, ein zwey oder dreymal betete, / und bedächte ihres lieben Kindes-Pein und Marter, Gott wolle ihm seine Seele erlösen, wär es noch nicht genug, er wolle ihm gewähren was er auf Erden thät bitten, und begehren, Amen."

/".. .Erre elkezdett az Istenanya beszélni: / ha volna egy olyan ember, aki neki az Arany-Miaty ánkot egyszer, kétszer vagy háromszor elimádkozná / és elgondolkodna az ő kedves gyermeke szenvedésén és kínhalálán, Isten megmentené lelkét, és ha ez nem volna elég, teljesítené azt, amit a földön kérne és kívánna, amen." (Taksony, Pest m. K.P.-né 1914. Péliföldszentkereszti búcsún, 1975. máj. 4. Hely, nyomda és évszám nélküli gótbetűs ponyvalapon régi imádság, még ma is mondják.)

Román: "...£i o zis Isus Cristos: / Cine a $ti povestea mea / §i a spune-o / la vremea de judecatá, / L’oiu luk de mana dreaptá / Si l’oiu duce pe puntea dreapfó / In ímpárátia cerului. / Da cine a $ti-o / §i n’a spune-o, / L’oiu luk de m&na stángá / §i l’oiu duce de puntea strámbá / Tocma in fundul jadului !"

/ "...És mondta Jézus Krisztus: / aki tudja az én történetemet— imádságomat - / És elmondja / Az ítélet napján / Megfogom jobb kezénél; elvezetem a jobbom felőli hídra / Az egek birodalmába. / De aki tudja / És nem mondja el / Megfogom balkezénél / És elvezetem a kanyargós hídra / Egyenest a pokol fenekére ..."21

Ez alkalommal ez adatcsoporttal támasztom alá fölfogásom, miszerint az archaikus népi imádsághagyomány nem pusztán magyar hitbéli örökség, hanem a Kárpát-medencében velünk együtt élő népek szellemi állományában is föllelhető.

JEGYZETEK

1. FABRIS, Giovanni: II piü antico laudario veneto. Vicenza 1907. 41. Az idézett szöveg fordítása: "...Bűnös ne sajnáld / ütlegelni a nyers húst, / hogy a bűn férgei abból kimásszanak / a test tele rothadással // Oh szomorú gonosz hús, / mennyire szeretném, hogy megsötétedjél, / Gyakran vagy rest / hogy szolgálj a jó úrnak..." Az idézet előtti olasz kifejezések magyarul: szent őrület, új őrület, kollektív delirium, vallási buzgalom / lángolás.

2. BÉKESY Emil: A Mária-siralmak. Új Magyar Sión, 1876. VII. évfolyam. 642 Esztergom.

3. HORVÁTH János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. 165-166. Budapest, 1944.

4. Az egész kérdésről új megvilágításban: MARTINKÓ András: Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben. (Bevezetés és vázlat) Irodalomtörténeti Füzetek 117. Budapest, 1988.

5. HORVÁTH János: i. m.: 167.

6. Erre jó példát ad az egyik nógrádmegyeri archaikus népi imádság örökítési menete: ERDÉLYI Zsuzsanna: Hegyet hágék, lótól lépék. Archaikus népi imádságok. 309-311. Budapest, 1976, 1978. lásd még: JANKOVICS József: Négy archaikus ima. ItK. 1981: 3. 329-331. Budapest, uó: Archaikus betegségelhárító imádságok. 107. A Lymbus füzetei 13. Szeged 1990. És: XVI. század eleji kódexeinkben gyakran találunk azonos passiós szövegrészeket, kezdó/záró formulákat.

7. ERDÉDLYI Zsuzsanna: i. m.: 391-395.

8. PAIS Dezső: Hozzászólás Erdélyi Zsuzsanna előadásához. Etnogpraphia 1971:3. 364-367. Budapest.

9. OHRT, Ferdinand: Gamle danske fplkebnpner. Studier fra sprogog oldtidsforskning 28-31. Kobenhavn 1928.

10 Facsimile kiadásban hozta ki a Magyar Helikon 1976-ban Iványi Sándor és Dercsényi Dezső tanulmányaival.

11. Festetics codex. 1493-1494. \folf György: Nyelvemléktár XIII.l. Régi magyar códexek. Budapest 1885.

12. Gyűjtési tapasztalataimról először "Későközépkori közköltészeti elemek a hazai interetnikus — délszláv — szakrális hagyományban" címmel számoltam be. Megjelent: Folklór és tradíció í. 43-105 Budapest. 1984. Kiss Mária szerkesztésében.

13. Interethnicum 1979. 105-122. (németül) Studia Slavics Hung. XXV. Budapest.

305