Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások
számadáskönyve tanúsága szerint jóval kisebb sereget mozgósított, mint amelyre kötelezve volt.88 Mindjárt hozzá kell tennem, hogy más főpapi számadásokból hasonló kép bontakozik ki.89 Ennek alapján azt is mondhatnánk, hogy az egyház annak ellenére nem tett eleget honvédelmi kötelezettségének,90 hogy 1490 után a többi bandériumtartóhoz hasonlóan az állami adóból is részesedett a "hadakozó pénz" formájában.91 A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. Az említett egri püspökség bevételeit 1525-ben 22 000 ft-ra becsülték.92 Ez nagyjából meg is felelhetett a tényeknek.93 Az 1498: 20. t.c. szerint két bandériumot, azaz 800 lovast kellett kiállítania.94 Zsoldjukat havi 3 ft-ba számítva ez 28 800 ft-ot jelentene, azaz többet, mint a püspökség állami adóval megfejelt jövedelme! Egy 1516-1518 közöttre tehető tervezet szerint az egri püspöknek 200 nehézlovast, 200 huszárt és 500 gyalogost kellett volna kiállítani.95 Ennek a 900 főnek a zsoldja viszont kereken csak 26 000! (Még mindig több mint a bevétel.) Természetesen a valóságban a bandériumok még részlegesen sem álltak állandóan fegyverben, csak háború, mozgósítás esetén. Különben az 1498-as törvénnyel más baj is volt. Már az 1500: 22. te. a Zsigmond király féle bandériumjegyzéket venné alapul,96 ez azonban alig tér el az előbbitől.97 A baj ott kezdődött, amikor a hadiállapot állandóvá vált, és az egyházi bandériumokat jobban igénybe vették. Úgy látszik, hogy ezek a csapatok a katonailag legjobban felhasználhatók közé tartoztak. Nem véletlen, hogy az 1521: 34. te., amely a főúri és megyei bandériumok helyébe egy közkincstárból felállítandó sereget képzelt el, az egyházi és a végek királyi tisztségviselői hivatali bandériumait fenntartotta.98 A korszak törvényei elsőnek mozgósítják a főpapi és bárói99 csapatokat. Az 1522: 4. te. is teljes létszámban küldi le a főpapi csapatokat a végekre,100 ahonnan az 1525: 48. te. szerint nem vonhatók vissza.101 Csakhogy ez igen nagy terhet jelentett a főpapságnak. Nem véletlen, hogy ez ellen panaszkodtak, úgyhogy a bácsi országgyűlés 1518: 3. tc.-je102 és a hatvani országgyűlés 1525: 15. tc.-je103 erre hivatkozással rendeli el a jövedelmek összeírását. Úgy látszik, hogy a törvény által megszabott létszámú katonaságot tényleg nem tudták huzamosabb ideig fegyverben tartani. Pedig a főpapi csapatok valóban katonáskodtak. Az 1490-es évek első feléből pl. fennmaradt Geréb László erdélyi püspök bandériuma hadnagyának (parancsnokának), Becski Györgynek levelezése.104 Ezek szerint szinte évente mozgósították, a fizetéssel azonban a püspök gyakran elmaradt, ilyenkor helyette "jó és szép szavakat" adat a katonáknak hadnagyával. Zsoldosfizetési problémái más főpapoknak is voltak. Várdai Ferenc erdélyi püspök visszatért csapataival kapcsolatban hasonló adatokat ismerünk.105 A Jagelló-korban ezek a csapatok a végeken tartózkodtak. Az egri püspöki csapatokból 1501 végén 206 nehéz lovas, 40 huszár és 5 trombitás Temesváron szolgált. Itt is voltak problémák elmaradt fizetéssel.106 Bakócz érsek bandériumát királyi parancsra mozgósítják 1512 márciusában.107 Különösen érdekes a prímás egy 1519 augusztusában kelt levele Szlavóniában szolgáló katonáinak. Küld ugyan nekik pénzt, de "mivel más urak servitorait nem küldték oda, és nem remélhető, hogy Szent Mihály ünnepe előtt Jajcába élelmiszert szállítsanak, mi sem akarunk nektek több hópénzt küldeni, de haza fogunk benneteket hívni. Nem akarjuk, hogy ti egyedül tegyetek ott hiábavaló költségeket. Mégis, ameddig benneteket vissza nem hívunk, ne téljetek haza. Legyen türelmetek. Ugyanis nem akariuk, hogy hiányt szenvedjetek, de küldünk nektek pénzt, ameddig nektek ott kell tartózkodni."108 A szövegben az ellentmondás az egyik érdekesség. Először azt írja Bakócz, hogy több pénzt nem küld, utána mégis megígéri. Másodszor világosan mutatja az adat azt, hogy a prímási csapatok egyedül vannak, ezért akarja őket visszavonni. A helyzetet jól mutatja Burgio császári követ jelentése. 1523. május 14-én azt jelenti, hogy két napon belül mind az egyházi, mind a világi urak csapatait leküldik Temesvárra és Péterváradra, viszont a május 30-június 1-jei jelentés csak a prelátusok csapatai levonulásáról szól.109 Egy év múlva, 1524. május 1-jén Burgio utóda, Schneidpöck már arról számolhat be, hogy a török elleni készülődés egy időre abbamaradt, mert az egyházi és világi urak nem tudtak megegyezni. A bárók azt akarták, hogy a főpapok többet nyújtsanak, "amit az egyháziak nagyon nehezményeznek, mivel azt mondják, hogy ők valamennyien összes vagyonukat szívesen fogják arra költeni, de a báróknak maguknak ugyanazt kell tenniük."110 Itt tehát lényegében a Bakócz-levél köszön vissza. Az sem véletlen, hogy 1526 június végén Tömöri seregében csak az esztergomi érsek, a pécsi püspök, az esztergomi káptalan és a szekszárdi apát bandériuma harcolt.111 Pedig ez 23
