Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IV. Egyházi életünk, történelem
A paraguayi missziók beosztása: 1. Chiquitók 2. Mojók 3. Pampas-missziók 4. Chacó-missziók ( Ld: Lettres édifiantes, Muratori és Charlevoix.) A MAGYAR JEZSUITÁK HITTÉRÍTŐ TEVÉKENYSÉGE A magyar jezsuita rend a Provincia Austriacahoz tartozott. Mivel Magyarország nagy kiteijedésű volt, a bécsi provinciális nem tudta mindegyik rendházat meglátogatni, egyes nagyobb rendházak, kollégiumok rektorait jelölte ki a többi telephely látogatására. A kollégiumok voltak a centrumok: alapítványok támogatása és jogi megalapozottság esetén. Az ilyen központokból kettesével indultak útnak a környező falvakba. Ha valahol meg tudtak maradni, állandó missziót alapítottak. Ha ezeknek anyagi hátteret és jogi alapokat szereztek, akkor kollégiumot alapítottak, élén egy rektorral. Ez a kollégium azonban főiskolát is magában foglalt. 1. Missio vaga: kisebb nem állandó vándormisszió-állomások. 2-3 páter összeállt a környékbeli falvakban teendő igehirdetésre. Munkájuk végén ezek a nem állandó állomások megszűntek, minden jogi következmény nélkül. Ilyenek a Batthyány misszió, az Esterházy misszió, a missio Rakocziana: amelyek az egyes birtoktestek lakosainak lelki gondozására alakultak. 2. Missio stabilis: állandó telepek. Amissió dacica először a homonnai, majd 1641-től a nagyszombati kollégium rektora irányítása alá tartozott. Moldvai misszió: 1588-ban alakult. Vándormisszióként működött, központja Jászvásár (Jassi) volt. A XVII. század közepétől 2 páter tartózkodott a moldvai magyarok közt is. Indiai missziók (missiones indicae, ide tartozott a paraguayi is). Illír-missziók (missiones Illyricae) 1603-ban kezdődtek. Magyarországon nem volt stabil központja, ezt a szerepet hol Bécs, hol Zágráb, hol Nagyszombat töltötte be. Missio archi- episcopalis volt az esztergomi érsekség birtokain, pl. Rozsnyón és környékén. 3. A kollégiumok: Zágráb, Nagyszombat, Pozsony, Besztercebánya, Buda, Eger, Fiume, Győr, Kassa, Kolozsvár, Kőszeg, Lőcse, Sopron, Szakolcza, Székesfehérvár, Gyulafehérvár, Szepes. [Források: Országos Levéltár: Acta Jesuitica (Kamarai Levéltár), Depart. Lit. Polit. (Magyar Kir. Helytartótanácsi Levéltár)] Az erdélyi tapasztalatok, a hatalom kiutasítási szándékai, a felvidéki menekülési tapasztalatok, a Habsburg ellenes nemzeti háborúk (pl. kassai vértanúk,) után egyre erősödött a szándék a tengerentúli missziókba jutásra. Az atyák szándéka az volt, hogy munkájukhoz szilárd politikai hátteret biztosítsanak. A provinciálison kerresztül Rómába írt kérvények ma az Institutum Históriáimban találhatók. A kérvények mellett található a Vatikán döntése, mely nem ösztönözte a magyar atyákat távozásra, mondván: Magyarországon is van elég tennivaló (török uralom!). Ha áttekintjük a kiutazó atyák névsorát, és összevetjük a trencséni noviciátus katalógusával (Ld.: Prímási Levéltár, Esztergom,) megállapíthatjuk, hogy kiutazás szempontjai közt szerepelt az a megjegyzés: semper catholicus, és több nyelv ismerete. Aki mégis megkapta az utazási engedélyt, az a következő útvonalon utazott: Bécs, Graz, Görlitz és Velence. Velencében hajóra szálltak, Ferraraig gyalogmenet következett, és kocsin Genuaba mentek. Majd innen egy angol hajóra szálltak a misszionáriusok (ld. Zakariás levelek, Egyetemi Könyvtár, Kézirattár). Ä portugál területre utazók más útvonalon mentek. Fáy pl. Genuáig azonos úton ment, de Genuából Lisszabonba 2 hét alatt jutott el hajón. Itt 7 hónapot várt. Portugálul tanult. Ha spanyol területre igyekeztek, akkor először Sevilla-ba, majd 1620 után Cadix-ba mentek. Az első misszionáriusok Peruba: a darien-i földszoroshoz mentek Nombre de Diós és Porto-bello kikötőbe. Innen a földszoroson át karavánnal a Csendes-óceánhoz jutottak, Limába hajón mentek Callaon át. Ha megnézzük az Egyetemi Könyvtár kézirattárának Catalogus SJ anyagait, ahol minden 267
