Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - IV. Egyházi életünk, történelem

könyvéből az is kitűnik, hogy igen magas szinten folyt benne az oktatás, diákjai felnőve, mint hitvitázó pécsi polgárok is jól megáiták helyüket.

A város nagymúltú iskolaszékhely volt mindig, amelyben rövid ideig egyetem is működött. A reformáció beköszöntése után az új egyházak is átvették és továbbfejlesztették tudományos színvonalát. Unitáriussá a gyülekezettel és a mindszentek templomával együtt lett. Amióta közzétették a jezsuita forrásokat, nemcsak következtethetünk nívójára és munkásságára, hanem pozitív adatokat is kaptunk róla. Tudjuk azt, hogy a templom mellett volt a papilakkal együtt. 1613. június 15-én írja P. Kasics Bertalan jezsuita atya összehasonlítva saját szegényes iskolájukkal: "Az eretnekeknek viszont minden szükséges költség meg van papjaik és tanítóik számára, akik oktatják a fiaikat, s akik latin, görög és héber nyelvvel együtt az eretnekséget is tanítják.” A címzett Aquaviva Kolos rendfőnök Rómában, a küldő pedig egy Belgrádban működő horvát származású jezsuita, aki igyekezett sokszor segíteni a hódoltsági katolicizmusnak. Egy kis iskolatörténeti ismerettel sokkal többet mond e levél számunkra, mint gondolnánk. A latin, a görög és a héber nyelv összekapcsolása az "eretnekséggel" (értsd teológiával!) azt jelenti, hogy főiskola volt, valószínűleg a lelkészképzés céljaira. 1640-ben Horvát János atya arról tudósít, hogy a színvonal még a régi, és megémlíti a nívós énekoktatást is, amelyet különösen temetéskor bizonyít a diákifjúság.16

JEGYZETEK

1. PÁZMÁNY Péter: Egy keresztényi prédikátor...1609. RMNy 980. átdolgozva; 1613. RMNy 1059. LAMPE (EMBER Pál) Historia Ecclesiae Reformatae...1728. J. KOLLER: Historiae episcopatus Qinqueecclesiarum... l-III. 1782. W. J. M.: A socinianusok eredetéről... Tudományos Gyűjtemény. 1829. VI. k. 31-79. Klny. is. ARANYOSRÁKOSI SZÉKELY Sándor: az unitária vallás történetei Erdélyben 1843. KANYARÓ Ferenc: Unitáriusok Magyarországon 1891. (Részletei bővebben: Keresztény Magvető: 1888, 1889, 1890. évf.) VÁRADY Ferenc: Baranya múltja és jelene. I-II. 1896/1897.

2. ZOVÁNYI Jenő: A reformáció Magyarországon, é.n. Ugyanő: A magyarországi protestántizmust örténete 1565-1600 (1977.)

3. SZABÓ András: Egri Lukács megtérése: (Az antitrinitárizmus Északkelet-Magyarországon 1565-1574. Irodalomtörténeti Közlemények 1984: 543-557.

4. ZOVÁNYI Jenő: Basilius Istvánról szóló adatok igaz jelentősége. Keresztény Magvető 1936.

5. BREZNYIK János: A Selmecbányái ágost. hitv. evang. Egyház és Lyceum története 1883. 203-206. 1.

6. DÁN Róbert-NÉMETH S. Katalin: A Pécsi Disputa 1981. (Régi Magyar Prózai Emlékek 5. k.) KATHONA Géza: A baranyai unitárizmus a XVII. század végén Teológiai Szemle 1963. PINZGER Ferenc: Emlékezzünk régiekről L... A pécsi Pius Gimnázium Értesítője 1933/1934.

7. Ilyen hitviták voltak a reformátusok és unitáriusok között; Nagyváradon, Debrecenben, Belényesen, Békésen, Pécsen, Tolnán, Küllődön, Kozáron, Nagyharsányban, Budán... stb.

8. BREZNYIK: I. m. 204. 1. A Pécsi Disputa 91. 1.

9. ESZE Tamás: A Debreceni Disputa. Studia et Acta: II. 433-472.

10. BREZNYIK: I. m. 204.1.

11. TAKSONYI József: Adatok Baranya megye és Pécs XVI-XVII. századi történetéhez. (Baranyai Helytörténetírás 1972.) 131. 1. SZABÓ Gyula: Szabadgondolkodó társadalmi rétegek a török alatti Pécsett és Baranyában. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1964. 253 és 254 1.

12. GALAMBOS Ferenc: A pécsi jezsuiták működése. 1687-1728. 1942.

13. KANYARÓ: I. m .84.1. NAGY Barna: Mikor jelent meg az antitrinitárizmus a Dunamelléken. Református Egyház 1967.12-15. BORNEMISSZA Péter: Ördögi kísértetekről... Magyar Remekírók: Heltai-Bomemissza. 1078. 1. ESZE Tamás: Kolozsvári könyvek Baranyában. (Acta Hist. Litt. X-XL Szeged 1971: 138-152. 1.

14. ESZE Tamás: I. m. 138. KATONA Géza: I. m. 314. VARGA Dénes: A tordai unitárius gimnázium története. 1903. 320. 1.

15. Christophori SANDII: Bibliotheca Antitrinitariorum (Reprint k. Varsó 1967. 256/257/. 1.

16. FRICSY Ádám: Levelek a hódoltsági Pécsről 1613-1629. Baranyai Helytörténetírás 1981. 86.1. Országos Levéltár: Kamarai I evéltár. Acta Jes. irreg. B414. Coll. Tymav. Fasc. 4.p 18-19. P. Horváth János jezsuita levele a bécsi tartományfőnöknek. 1640. január 21.

e

258