Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IV. Egyházi életünk, történelem
Pedig ez is fontos kérdés, mert a körülmények miatt más eszköztára kellett legyen az unitárius térítéseknek, mint a két nagy reformációs mozgalomnak. A reformáció kezdeti stádiumában a lelkes apostoloknak csupán patrónusokat kellett keresni, és az új iránt érdeklődő papokat megtalálni. Ilyenkor a község szinte észrevétlenül csúszott át az ó-hitből az újba. A szervezeti keretek is megvoltak. A hatvanas évek második felében, amikor az unitárius térítők átlépték Erdély határát, kialakult és jól szervezett reformációs közösségekkel találták szembe magukat, tehát más módszerekkel és eszközökkel kellett eredményeiket elérni. Egyik ilyen eszköz volt a hitvita. Ez eleinte a legmagasabb szinten folyt, gyakran János Zsigmond is részt vett rajta. A vitatkozók legtöbbször a vezérek (Méliusz, Dávid) és a hozzászóló közkatonák is a két tábor kiválóságai. Céljuk pedig egyes hittételek tisztázása volt. A misszió céljait szolgáló gyülekezetekben tartott hitvitákon mindkét fél bizonyítani akarta teljes hittanának igazvoltát. A tét itt sem volt kicsi, mert a vesztesnek el kellett hagynia faluját, amelyik a győztes vallását fogadta el.7 Egy ilyen eset alkalmával Dávid Ferenc, a rosszallását nyomtatásban is kifejező Károlyi Péternek azt válaszolta: Isten önönmaga űzi el a minisztereket helyeikről, amikor az egyszerű embernek is megadja érteni az igazságot. Trombitás János nézete szerint: "A vallásról a hallgatók hegyenek ítéletet." Ez sokszor olvasható unitárius elvi álláspont, amelynek hatása van a térítéseknél. Olyan felkészült és meggyőződéses világi papság jött létre az unitárius nevelés hatására, amelyik lelkésze nélkül is helyt tudott állni vallási meggyőződéséért. Válaszúti György pécsi lelkész és a híres Pécsi Disputa emlékének megőrzője íija egyik helyen a jegyzőkönyvben: "...a polgárok egynéhányszor én magamat is arra erőltettenek, hogy ne szóljak, hanem ők akarnak most szólani és ők akarnak értekezni, kinek örömest engedtem és tudakozódásaikat örvendettem..."8 A hitviták feszültsége egy irodalmi műfajra irányította a figyelmet, a drámára. A XVI. század magyar irodalmának egyik gyöngyszeme a "Debreceni Disputa" című színmű. Lényegét ismeijük: Az unitáriusok megjelennek Debrecenben és vitára kényszerítik Méliuszékat. Győznek és maguk mellé állítják a város vezetőségét és polgárságát. Bár nincs rá bizonyítékunk, elfogadható Esze Tamás feltételezése, hogy a színdarabot többször is előadták a hódoltsági területen, és új hívek szerzésének hathatós eszköze volt.9 Utoljára hagytam a könyv szerepét az unitárius misszióban. Ismert, hogy János Zsigmond fejedelem pártfogása alatt két nyomda is adott ki unitárius könyveket, Kolozsváron a Heltai-, Gyulafehérváron pedig a fejedelmi nyomda. Termékeik missziós célú felhasználásának érdekes dokumentumát adja Trombitás János: "Három könyvet küldött most Erdélyből nekem Dávid Ferenc, melyben a hit nyilván megmutattatik és az ki olvassa, jóvá kell hagyni. Azon egyikét Fehérvárra küldöttem. "!n A kérdések sororzata még kettővel válik teljessé. "Kik" és "Milyen hittani felfogást" terjesztettek ezeken a térítő utakon? Első hallásra feleslegesnek látszik a válasz, de hogy mennyire nem az, két idézetet hozok a nyolcvanas évek szerzőitől. A hódoltsági Baranyáról írja az egyik idézet:... "Az egyházmegye a katolikusok mellett a keleti szkizmatikusok, mohamedánok, patarének, szociniánu- sok, kálvinisták, unitáriusok-áriánusok tevékenységének színtere." A másik így szól: "A szentháromságtagadó (unitárius, vagy áriánus) irányzat igazi megalapítója Servet Mihály, akit hazájában kivégeztek tanaiért." - "Dávid Ferenc... formálisan a zsidó vallásra tért át..." Az első idézetben Kanyaró romantikus kontinuitás-keresése köszön vissza, amivel a baranyai unitárizmus gyökereit a római korban, az ariánusoknál kereste. A második az egyháztörténeti tájékozatlanság tipikus példája. Eltekintve olyan apróságoktól, hogy Szervétet nem Spanyolországban égették meg, hanem Svájcban, hogy Dávid Ferenc soha nem tért át zsidó vallásra, a további kutatások tisztánlátása érdekében szeretném leszögezni a következőket. Az antitrinitárizmus egy többirányzatú eszme- rendszer, amelyik csupán a szentháromság kritikájában egységes. Baranyában a patarén, szociniá- nus, áriánus, unitárius szavak egyetlen vallásos irányzatot jelentenek, a Dávid Ferenc által alapított unitárius egyházat. Az alapító a lutheránizmusból indul ki, Melanchton tanítvány, aki az úrvacsora kérdésében a helvéthitűekhez csatlakozik. Szervét tanításaival megismeri a szentháromság dogmájának kritikáját, és mintegy tizenötéves fejlődés és lelki harc után eljut a teljes unitárizmusig, amely szerint: csak egy isteni személy van, az Atya, és Jézus ember volt. Ezzel a hittel jelenik meg a hódoltsági területeken.11 256