Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - III. Kereszténység és Kelet-Európa

katolikus püspökség fogalma a közvélemény szemében túlságosan is egybefont, a kettőt együtt emlegették, és ez kiváltotta egyes szélsőséges elemek ellenszenvét. Mindez arra késztette a püspököt, hogy mielőbb hagyja el a várost. A papság már korábban is azt kívánta, hogy Nyíregyházán legyen a püspöki székhely. A városban az egyházközség birtokában volt egy épület, melyben a püspök és a kanonokok otthont találhattak, emellett a városi tanács jelentős támogatást ígért arra az esetre, ha a püspök odaköltözne.

Tisza István miniszterelnök készséggel beleegyezett abba, hogy a püspök Nyíregyházára tegye át a székhelyét, mert így a magyar kormány által vállalt kötelezettségek teljesítése nem volt olyan égetően sürgős; egyébként is a körülmények alakulása folytán ezek teljesítésére soha sem került sor.

Miklósy püspök 1914. szeptember 23-án Nyíregyházára költözött, és az Apostoli Szentszék beleegyezésével itt alakította ki a Hajdúdorogi Egyházmegye végleges székhelyét.

SZABÓ Jenó: A görög katolikus magyarság utolsó Kálvária útja. Budapest, 1913.

SZABÓ Jenó: Egy bukaresti tanár a hajdúdorogi egyházmegyéról. Különlenyomat a "Magyar Figyelő" 1913. okt. 1-i számából. PIRIGYI István: A magyarországi görög katolikusok története Nyíregyháza, 1990.

PIRIGYI István: A debreceni bombamerénylet 75. évfordulójára. Katolikus Szó 1989. febr. 26-márc. 6. sz.

Debreceni Független Újság 1913. okt. 16.

Debreceni Újság 1913. okt. 16.

Debreceni Prot. Lap 1912. okt. 30.

Nagykároly és Érmellék 1913. 42. sz.

Hajdúdorogegyházmegyei Körlevél 1914. XI. sz.

Forrás a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez csatolt román paróchiák magatartásáról:

Egyházmegyei Levéltár 168/1913; 673/1913; 2815/1913, 3031/1913 sz. A nagykárolyi székhely lehetőségéről: 465/1913. sz.

IRODALOM

241