Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - III. Kereszténység és Kelet-Európa
Bajcura T. 1971) - az egyház az egyetlen olyan intézmény, ahol az anyanyelvi kultúra, a nyelv- használat már szerepet játszik, de társadalmi és politikai szintje még nem teszi lehetővé a nemzettudattal még nem rendelkező nép vezetésére. A későbbi vezetők nemzeti identitása elsősorban a bécsi és pesti teológiai akadémiákon alakul ki. A Monarchia fővárosában a galíciaiakkal való együttélés és a kor neves szlavista professzorai előadásainak hallgatása következtében formálódik a ruszin történelmi ideológián alapuló autochtonitás eszméje (Basilovits 1799; Duhnovics 1914; Lutskay 1983), majd a nemzeti és irodalmi nyelv megalkotásának szükségessége. A XIX. század elején ui. a Kárpát-medence szláv népeinek vezetői még egy egységes szláv nyelv létrehozásáról gondolkodtak (Kollár 1836), a huszas években az enthuziaszta szlovákok ezt a szerepet még az orosz nyelvnek szánták (Dobos 1975, 135). A XIX. század elején a mintegy 300 000 ruszin lakos földrajzi helyzete következtében ugyancsak különböző dialektusokban beszél, önálló irodalma nincs. A jobbágyszármazású V. Dovhovics (1783-1849) az első tudós ruszin pap, az MTA tagja irodalmi hagyatékából kiderül (Dóhovits 1982), hogy 190 költeményéből 131 latinul, 41 magyarul és csak 18 íródott anyanyelvén. Tudományos cikkei mind magyar nyelvűek. A. Duhnovics, a ruszinok első "ébresztője", kezdetben magyarul, majd latinul s csak 1844-től, eperjesi papként írja anyanyelvén verseit és más 'irodalmi műveit (Rudlovcsak 1976,13-14). A nagylucskai sekrestyés fia, a Bécsben végzett és Bourbon Károly Lajos meghívására Luccá- ban dolgozó Michael I utskay, a későbbi "parochus et v.a. diaconus unghvariensis” tesz kísérletet elsőként népe nyelvé iek, ill. a nyelv szabályainak megfogalmazására a "Grammatica Slavo-Rut- hena"-ban (Budae,1830). Arsenij Kocák, máriapócsi teológiai tanár grammatikája a XVIII. század végéről csak kéziratban maradt fenn (Ojtozi 1989). Lutskay műve megírásának okát így állapítja meg: "unica dialectus mansit absque grammatica, et forte corruptione, scilicet Ruthenica." Nehéz az elvégzendő munka is, minthogy: "magis dolendum praeter catehecismum nulla existere alia opera in hac lingua scripta." Az említett mű De Camelis püspöknek Kutka kanonok által átdolgozott katekizmusa, ill. ennek három nagyszombati kiadása. Köztudott, hogy fővárosunk a 5GX. században rendkívül fontos szerepet játszik nemzetiségeink politikai életének szervezésében. A teológiai karon is erős a szláv, így a ruszin nemzettudat. "Bár egyházi, katolikus s magyar egyetem volt, az egész hazára tekintett s az ország különböző etnikumú gyermekei a közös pátria hű fiaiként szép egyetértésben éltek benne együtt a tanári karban is, a hallgatók között is. S bár a barokk rendiség szellemében gondolkodott az alapító is, a rend is, nemcsak a szegény nemesek, de a polgárság és a jobbágyság fiai elöl sem volt elzárva, kivált a teológia, ahol ösztöndíjas helyre is bőven jutottak" (Németh G. Béla beszéde a 300 éves évfordulón. Kiemelés tőlem: M. Z.). A munkácsi és az epeijesi egyházmegye a legtehetségesebb fiait itt taníttatta, itt végzett - többek között - Sztavrovszkij Popradov, Ivan Szilvay, Jevhen Fencik és Teodóz Zlockij is. Szilvay önéletrajzából azt is tudjuk, hogy a Központi Szemináriumban a Magyar Iskola mellett Szláv Iskola is működött, s ő mindkettőnek tagja volt. Rakovszky (a későbbi izai parochus), a kormány hivatalos fordítója, itt az orosz nyelvet oktatja. Lehetőség nyílt a bölcsészkari tanulmányokra is. Sztavrovszkij szlavisztikát is hallgatott. Az sem véletlen, hogy az ungvári gimnázium tanári névsorában sok kiváló szakember neve után áll a rövidítés: m.e.p., azaz mun- kács-egyházmegyei pap. Az igazgatói funkciót betöltő Csurgovics János mellett a következő közismert, ill. kiemelkedő személyeket találjuk:Azarij, Balugyánszky, Danilovics, Homa, Homics- ko, Gébé, Gulovics, Kimák, Lyachovics, Romzsa, Roskovics, Szabó Eumén és Cyrill, Sztripszky (Blanár 1913, 294-297). Az antiteista szovjet propaganda a denacionalizálás vádját varrta a klérus nyakába. A különböző politikai rendszereket átélt nép tanúsítja, hogy a papság minden rendszerben a nemzetiségi, ill. kisebbségi nyelvet is igyekezett biztosítani. Álljon itt egyetlen példa a sok közül a századvég magyar nacionalista politikájának idejéből. A VKM 1873. dec. 22-én hivatalos leiratban javasolja a két ruszin püspökségnek a tankönyvek latin betűs magyar helyesírással történő megjelentetését, azaz a cirillbetű megszüntetését. A Kárpát c. folyóirat már 1874. jan. 15-i számában és különle- nyomatban is közli határozott válaszát, hat pontba foglalt tiltakozását, történelmi és tudományos érvekkel alátámasztva. A kiegyezés utáni magyar nemzetiségi politika miatt a ruszin egyházi sajtó állandó támadások kereszttüzében áll, defenzívába szorul "muszkabarátsága" miatt. 232
