Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - III. Kereszténység és Kelet-Európa
terében lehet szemügyre venni és értékelni a komparatisztikus vizsgálati módszer alkalmazásával. így ugyanis kiviláglik, hogy a katolicizmus magyarországi magvai hellyel-közzel termékeny törökellenes eszmekömek köszönhetően egyes balkáni katolikus vezetők is megtalálták az utat az oszmánellenes felszabadító küzdelem lehetőségeit fürkésző magyar államférfiakhoz és hadvezérekhez is. Az pedig szintén a legfontosabb történelmi tanulságok közé tartozik, hogy a törökellenes keresztény összefogás talaján sarjadó magyar-balkáni összefogási kísérletek hátterében mindenkor tényszerűen kimutathatók az európai keresztény civilizáció központjának, a római Szentszéknek koordináló, szervező, segítő és támogató törekvései, konkrét akciói is.58 Ez utóbbiak közül most csupán a török-balkáni tematikám szempontjából legfontosabb tényezőt emelném ki. Miután a vatikáni diplomácia aktív támogatásával a Habsburg Birodalom 1616-ban rákénysze- rítette a Portát a Török Birodalom területén élő katolikus közösségek szabad vallásgyakorlatának elismerésére, alig hat esztendő elteltével a Szentszék létrehozta Rómában a Sacra Congregatio de Propaganda Fideit, vagyis a Hit Teijesztésének Szent Kongregációját. Ez pedig arra szolgált, vhogy egyféle legfelső "csúcsszervként" mintegy összefogja, irányítsa és segítse, kegyszerekkel, imakönyvekkel és más tárgyi szükségletekkel ellássa egyfelől a magyarországi török hódoltság, másfelől a balkáni török területek katolikus hitéletét, egyházi közösségeit az ide küldött katolikus szerzetespapok, a misszionárius atyák rendkívül nehéz, sokrétű és szerteágazó lelki szolgálati, térítői, egyházépítői, pedagógiai, népművelői és más egyéb kultúrmissziós tevékenységeit.5® Magának a Zrínyihez forduló Filip Sztaniszlavovnak az életébe is meghatározó súllyal szólt bele a Hitterjesztési Kongregáció. Jóllehet itt nincs lehetőség e nagyszívű katolikus bolgár hazafi tanulságokban bővelkedő életútjának részletes fölvázolására, de pár információt feltétlenül meg kell említenünk róla. A jóeszű bolgár fiú az 1610-es években született a Nikápolyhoz közeli Öregén, ahonnét katolikus misszionáriusok juttatták el a lorettói illír kollégiumba, majd a Hitteljesztési Kongregáció segítségével a római teológiai akadémiára. Az ifjú bencés szerzetes itt szerzett teológiai doktorátust. Bolgár anyanyelvén kívül kiválóan beszélt szerbül, románul, törökül, latinul, olaszul és tatár nyelven is. Esetleges magyar nyelvtudásáról nem került elő információ. Nemcsak a latin betűs szláv írásmódot ismerte, hanem a szeb-bolgár cirillikát is. Széles körű nyelvtudásának köszönhetően egy ideig a Szentatya, VIII. Orbán pápa szláv és török tolmácsaként szorgoskodott.60 Az 1640-es években már a dunai Bulgária városaiban és falvaiban folytatott igen eredményes térítő, egyházszervező, hitépítő, oktató és népművelő tevékenységet, melynek során a nikápolyi szandzsák területén élő paulikánus eretnekeket áttérítette a római katolikus vallásra. AHitteijesztési Kongregáció segítségével rengeteg egyházi felszerelést hozatott Rómából, és sok tehetséges bolgár fiút küldött az Örök Városba, Lorettóba és a raguzai jezsuita kollégiumba. Sztaniszlavovnak, továbbá egyéb bencés, ferences, jezsuita és domonkos társainak áldozatos szolgálata révén, a Hitterjesztési Kongregáció jóvoltából a nyugati kereszténység másfél évezredes civilizációs értékei, az európai katolikus kultúra és a krisztusi humánum tárgyiasult eszméi világító fáklyaként hatoltak be a tespedésre kényszerítő, hódító iszlám elnyomása alatt sínylődő, sötét Balkán katolikus szláv oázisaiba. A magyarországi török hódoltság területén működő misszionáriusokhoz hasonlóan, a bolgár Sztaniszlavov sem csupán egyházi, térítői és lelkiszolgálati tevékenységeket végzett, hanem miként ez mindenütt általánosan szokásos volt a török által uralt keresztény területeken, bekapcsolódott a léleképítő-szellemgyarapító emberformálás egyik legnemesebb válfajába, a pedagógiai munkába is: alapfokú ismeretekre, írás-olvasásra is tanította a bolgár gyermekeket, akik közül többen követték az ő példáját, és szerzetessé lettek. Sőt mi több, a kiváló pedagógiai érzékkel rendelkező bencés szerzetes az egyik paulikánus faluban, Trancsovicán egy középfokú jellegű tanintézetet is létrehozott, melyben a hét szabad művészet tárgyaira nevelte és oktatta tanulóit. Kiemelkedő lelkiszolgálati, egyházszervezői, hittérítői, népművelői és pedagógiai tevékenységeinek elismeréseként 1648 kora tavaszán a harmincas éveiben járó Sztaniszlavovot választották meg Francseszko Szojmirovics utódává, vagyis a nikápolyi katolikus egyházmegye püspökévé. Éppen a törökellenes küzdelem egyik legkiválóbb magyar vezéregyéniségéhez, Zrínyihez intézett májusi levele a legékesebb tárgyi bizonyítéka annak, hogy a mély illegalitásban tevékenykedő bolgár nemzeti felszabadítási hazafias mozgalom egyik aktív szervezője volt ő is, olyan kiváló 216
