Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - II. Kései középkor

5. DERCSÉNYI Dezső-VOÍT Pál. Heves megye műemlékei n. - Magyarország műemléki topográfiája Vili. (Szerk: Dercsényi D.) Bp. 1972. 611-612. 1. DAP. I. 154/227

6. SZABÓ János Győző, Tanulmányok Gyöngyösről, szerk: HAVASSY P.-KECSKÉS P. Gyöngyös 1984. - SZABÓ János Győző, Adatok a patai főesperesség korai történetéhez, 59.1.

7. DAP, 1.155. 1.

8. DAP, I. 155. 1. RUPP Jakab, Magyarország helyrajzi története II. 32. 1.

9. DAP, 1. 156. 1. RUPP Jakab uo. (II. 32. 1.)

10. DAP, I. 156. 1.

11. Lásd ásatási dokumentációk, Dobó István Vármúzeum Eger, Régészeti Adattár 383., 385., 387., 388.

12. SZMRECSÁNYI Miklós (ua. Jegyzet 1.)

13. A szentély bővítését az oklevelekben is jelzett Csanádi Kelemen-féle XVI. század eleji átépítések idejére tesszük. (Ez a szerzetesi kórus bővítését is eredményezhette, de gondolhatunk itt a confráteri intézmény bevezetésére is.)

14. Itt köszönöm meg LUD ANY! Gabriella művészettörténésznek (feleségemnek) a szöveg értelmezéséhez nyújtott segítségét. (A fedlap ma a Dobó István Vármúzeum kőtár kiállításán látható)

15. Az ereklyék tisztelete már korán elindult a budaszentlőrinci anyakolostor példája nyomán Szent Pál ereklyéjével. KISBÁN Emil, A magyar pálosrend története. Bp. 1938. I; 159. 1. ua. II. Bp. 1940. 272. 1. KOPPÁNY Tibor, A nagvázsonyi páloskolostor romjainak konzerválása. Magyar Műemlékvédelem 1961. 103. 1. FEHÉRVARY Rudolf, Az uzsaszentlélekj pálos monostor, Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 14. 1979. 203. 1.

16. Hasonlóan burkolták a pilisi ciszterci apátság káptalantermét is. GEREVICH László, A pilisi ciszterci apátság, Szentendre 1984. 75. ábra és FEUERNÉ TÓTH Rózsa. A margitszigeti domokos kolostor. Budapest Régiségei XXII. 363-64. 1. 1971.

17. Nagyon hasonló a margitszigeti kályhamaradványhoz. FEUERNÉ TÓTH Rózsa, A margitszigeti domonkos kolostor Budapest régiségei XXII. 264. 1. KOZÁK Károly, A sümegi vár XV-XVII, századi kályhái. Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 1974. 271-288. 1.

18. FEUERNÉ Tóth Rózsa uo. 263. 1. GEREVICH László uo. 82., 83., 85. ábra

19. Lásd. GEREVICH László uo. 73., 74. ábra (Gerevich rendkívül hasonló vereteket közöl) Könyvtárakra és gyarapításukra is számos adatunk van KISBÁN Emil, A magyar pálosrend története II. 1940. Bp. 152-157. 1.

20. Itt köszönöm meg H. Kolba Judit segítségét a pixis meghatározásához. KOLBA Judit, Zur ungarischen Goldschmiedekunst der Paulerzeit. die pauler und der schöne Stil 1350-1400, Köln 1980. 149-156. 1.

21. KISBÁN Emil, uo. II. 220-228. 1. TÖRÖK József, A magyar pálosrend liturgiájának fonásai és főbb sajátosságai. 1977. 19-20. 1.

22. SZABÓ János Győző, Gótikus pártaövek a kisnánai vár temetőjéből. Egri Múzeum Évkönyve VIII-IX. 1970-71. 57-90.1.

23. GUZSIK Tamás-FEHÉRVÁRY Rudolf, A magyar pálosrendi építészet kialakulása, első periódusa. Bp. 1980. Építés- és építészettudomány X. 1-4.SZ. 211-221.1.

24. GUZSIk-FEHÉRVÁRY uo. 195., 211., 222.

25. SOÓS Imre, Az egri egyházmegyei plébániák történeti áttekintése, Szent István Társulat Bp. 1985.56-57.1. KOZÁK Károly, Románkori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásához A szigligeti Avasi-templom feltárása, Magyar Műemlékvédelem 1961-62. 111. 1.

26. DAP, I. 33., 135., 144., 167.

27. MÁLYUSZ Elemér, Égyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971. 256. 1. II. András személyéhez: SUGÁR István, Az egri püspökök története. Szent István Társulat Bp. 1984. 82-90. 1.

174