Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások
4. A felvilágosodás világképe A felvilágosodás modelljét talán Newton jellemzi legszabatosabban. Newton világ-modellje a gép, melynek ismerete a világegyetem ismerete. A világ legapróbb elemének megkerítése minden tudomány végállomása. Ezen dolgozik ma is például Stephen Hawking, az oxfordi egyetem neves matematikusa (lásd, A Brief History of Time. From the Big Bang to Black Holes, 1990). 5. A világ világa és az ember világának kettőssége Hogy a gépek világától megmentse az ember világát, Kant egy új modellt vetett fel. A kanti világ modellje az áthidalhatatlan kettősség: az egyik a valóság világa, az örökre megoldatlan rejtvény, és a másik az ettől független megértés világa. Az utóbbi az ideák , a szellem, a vallás és az erkölcs világa, az emberi megismerés általános horizontja. 6. Világtalan világ A kanti világmodell végső következményei Nietzscheben ismerhetők fel. Nietzsche világ modellje a vak, csupán hatalomra törekvő erők káosza, az örök ma végnélküli megismétlése. Egy szóban: nihilizmus. Ezzel szemben Hegel a kanti világ kettősségét a fejlődő világ modelljében oldotta fel. 7. Fejlődő világ Ismeretes, hogy Hegel a kanti világ kettősségét a szellem dialektikájában kereste feloldani, melynek alapját Krisztus tanításában lelte meg. Svájci évei alatt (1793-1796) Hegelt megragadta az erény és bűn krisztusi kontrasztja, mely egy olyan életbe megy át, ahol a véges emberi világot egy végtelen világ öleli fel nem csupán gondolatban, de az emberi nem történetében is (Hegel, G.W. F. Das Leben Jesu, 1906). Hegel világ modelljének gazdag változata ismert követői művében. Egy vonása azonban maradandó lett. És ez a fejlődés. A vüág nem az, ami volt, hanem az, ami lesz. Más szóval a világnak nagyobb a jövője mint a múltja. Die Welt ist in Werden, the World is becoming. És ebben osztozik Alfred North Whitehead process filozófiája, Pierre Teilhard de Chardin evolúciója, Heidegger egzisztenciavilága, mint a nem várt lehetőségek összege, melyben a végzetes lét az emberi nyelven keresztül pillanatnyilag önmagára talál. A különbség csupán az, hogy az egyik szerint a fejlődés időleges, a másik szerint vég nélküli, minden végső szintézis nélkül. A fejlődő világ képe a mai természettudományok világa is. A termodinamika világot magyarázó képe többé nem az erők és energiák egyensúlya, hanem az energiák egyensúlyának megdöntése, az energiák feszültsége, az energiák kiegyensúlyozódásának megakadályozása. A világ nem az energiák egyensúlyára, hanem éppen annak megakadályozására törekszik azáltal, hogy a környezetből új energiát von el és tesz hosszáférhetővé a mindig rendre, más szóval a mindig halálra szánt elemek számára. Azt hiszem mondhatjuk, hogy a fejlődő világ modelljében mind a világ, mind az egyház egy közös modellre talált. Gyakorlatban, hogy mi a mai változó világ, és mi a hermeneutika, mely ezt a világot leghatásosabb szóhoz juttatja és tettre készteti, annak szemléltető leírását én a mai egyetemi tanszékek elosztásában és módszerükben találom. A mai fejlődő világ a világ egyetemeinek, tehát nemcsak az európai vagy nyugati, de az egész világ egyetemeinek fejlődő világa. A számtan, a fizika, a gazdaságtan, kereskedelem, antropológia, biológia, nyelvtudomány, csillagászat, művészet, filozófia, geológia, zoológia, történelem, orvostudomány, politika, pszihológia, társadalomtudomány, vallás- és hittudomány, hírközlés stb. mind a fejlődő világ képét vetítik elénk. A ma és a jövő világa a tudományok világa, melyben egyre növekvő egymásrautalásban, interdiszciplináris dialógusban működnek közre a régen egymástól tervszerűen elszigetelt tudományágak. És mivel tudomány nem létezik az embertől függetlenül, a tudomány világa ma egy az egész világ tudós- és szakemberek világával, melyben kivétel nélkül mindenegyes ember a saját módján cselekvőén vesz részt. Nem tudományok, hanem a közösen együttműködő tudós szakemberek jelzik a világ fejlődését. Korunk tudós embere nem magányos kutató többé, hanem egy munkaközösségben együtt dolgozó személy, 10
