Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - I. Árpád-kor
2. Szent Adalbert-bazilika, érseki főszékesegyház. Ecclesia magnifica, Szép templom) Szent István király valószínűleg az érsekség megszervezésével egyidőben (1001) alapította.3 4 5 Az 1180-as években tűzvész pusztította el, majd Jób érsek és III. Béla újjáépíttette.6 A XIV. században Telegdy Csanád, a XV. században Széchy Dénes és Vitéz János érsekek építik át, utóbbi színes, mázas cserepekkel fedeti be.7 A háromhajós, Ny-i homlokzatán két toronnyal ellátott templom tornyai közt boltozatos előcsarnokba nyílott főkapuja a híres "Porta Speciosa", melyet márvány inkrusztációs képek díszítettek. (2. kép) A templomban Szent Adalbert, Szűz Mária, Szent Kereszt, Keresztelő Szent János, Szent Mihály, Mindenszentek, Szent Margit, Szent Péter, Szent Szaniszló, Szent Fábián és Sebestyén tiszteletére szentelt oltárok álltak.8 A templom belsejében két kápolnát alakítottak ki: a D-i torony aljában Szent András kápolnáját Pápai András kanonok alapította 1495-ben,9 illetve az É-i torony aljában Szent Jeromos kápolnáját Kesztölci Mihály kanonok, 1499-ben.10 A XIII-XVI. század folyamán kápolnákat építettek a templom oldalához is (2. kép) a) Szent Lúcia-kápola (és oltár) 1252. Valószínűleg ebben állt a Szent Miklós oltár (1397) is. Az előcsarnok ÉNy-i oldalán volt. b) Szent Háromság-kápolna (hasonló tit. oltárral 1397), az előbbitől K-re. c) Boldogságos Szűz kápolnája a templom E-i oldalán, 1396-ban Kanizsay János érsek építtette. A kápolnában orgona is volt (1496). d) Oltáriszentség-kápolna az előbbi mellett K-re (1391-ben már állt). e) Krisztus teste-kápolna a templom DK-i oldalán. 1384-ben Demeter érsek alapította. f) Bakócz-kápolna (Mária Annuntiata) az előbbi mellett Ny-ra, Bakócz Tamás érsek építtette 1506-1-ben saját temetkezési helyéül.- A templom mellett a temetőben további két kápolna állt még, amelyek nem voltak hozzáépítve. g) Szent Mihály arkangyal kápolnája, melyet 1488-ban Alfarellus Ferratius várkapitány építtetett. h) Szent László kápolna, melyet 1520-39 között említenek.11 A székesegyházban a XVI. század elején már négy orgonáról tudunk. A Bakócz-kápolna kivételével a fenti kápolnák és a főtemplom a török háborúkban elpusztultak, romjaikat az új bazilika építése előtt elbontották. Jelentős kőfaragványaikat őrzi az Esztergomi Vármúzeum kőtára.13 3. Várkápolna. A királyi palotában, a királyi család, majd a XIII. századtól az érsekek magánkápolnája. Korábbi kápolna helyett, a XII. század végén, III. Béla király építtette. A korai gótika első emléke Közép-Európában. A török háborúkban beomlott, és eltemetett maradványaiból feltárva 1934-ben, és hitelesen rekonstruálva (1938).14 4. Szent Vid-kápolna. Egyetlen okleveles említését ismerjük 1284-ből, amely szerint "az esztergomi vár hegyfokán (előhegyén)" lévőként szerepel.15 Lehetséges, hogy ennek a (védőszentje alapján korai, XI. század eleji alapítású) kápolnának maradványait találtuk meg 1989-90-ben a Várhegy ÉNy-i oldalában, a gyalogkapu kis bástyája alatt.16 (3. kép, 4. kép) A VÍZÍVÁROS (Érsek-város, Németváros vagy Újváros) TEMPLOMAI (3. kép) 5. Szent László-templom. Első okleveles említését 1372-ből ismerjük. A Víziváros plébániatemploma volt. Lehetséges, hogy falmaradványait találtuk meg a Katona István u. 8. sz. ház előtti feltárás alkalmával. A XVI. század végén még fennállt.17 6. Középkori templom állt a mai vízivárosi plébániatemplom helyén is, amelynek védőszentjét nem ismerjük. Ruda János 1^94. évi látképe még ábrázolja torony nélküli homlokzattal. Maradványai a mai templom építésekor kerültek elő.18 7. Másik templom állt a mai plébániaház (Mindszenty tér 3.) helyén is, amelyet a törökök dzsámivá építettek át a XVI. században. Utóbbit 1788-ban lakóházzá alakították át.19 132
