Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - I. Árpád-kor
Somogy megye eddig ismert magyar eredetű nemzetségének, a Bő nemnek bodrog-bői (bodrog-bűi) központjában 1978-79-ben tártuk fel a NyK-i tájolású 26,6x9,4 m alapterületű, Ny-i bejárati toronnyal vagy előtérrel, és félköríves záródással, apszissal végződő, ÉK-i oldalán kis félköríves kápolnával rendelkező téglaegyház maradányait (a két Ny-i támpillér utal a későbbi gótikus átalakításra). A monostortemplomtól É-ra lehetett a lakószámy, a kolostor téglaépülete. (5. ábra) A monostortemplom dombjától DK-re megközelítőleg 200 m-re 1981-82-ben találtuk meg Bő falu ugyancsak tégla egyházát. A patkóalakú félköríves szentéllyel és téglalapalakú, hajóval rendelkező, 13,1x7,6 m-es alapterületű román kori (XII-XIII. századi) egyházat. (5. ábra) A Ny-i sarkokon meglévő, ugyancsak két gótikus támpillér utal a XIV. századi átépítésre.30 Végső soron röviden regisztrálhattuk a legfontosabb somogyi központok ásatásaiból előkerült templomokat és egyházi építményeket.31 Milyen végkövetkeztetést vonhatunk le belőlük? * Röviden úgy tűnik, hogy sikerült bemutatnunk azt, hogy Somogy megyében a korai királyi alapítású bencés monostor (Somogyvár) és a világi nemzetségek által létesített bencés monostorok (Kaposszentjakab, Babócsa, Bodrog-Bű), valamint több jelentős templom (Rád, Túr) adják a legfontosabb templomtípusokat. Mellettük meghatározott szerepet játszottak Pannonhalma, Tihany és Zalavár bencés monostorai, valamint a veszprémi püspökség itteni templomépítkezései. Hiszen Pannonhalma somogyi bencés házai végighúzódtak a dél-balatoni parton, így Fonyódon, Rádon, Tardon, Somogytúron, Kőröshegyen, Zamárdin, Endréden, Nagycsepelyen és Siófokon. Tihany - a pannonhalmiakhoz hasonlóan - korai (1055-1082 közé datálható) templomokkal rendelkezett Somogybán. (Ld. bodrogi-besenyői Szent Mária kápolna). A veszprémi püspök a XI. században Somogyváron, Somogytúron, Lellén és Fokon ugyancsak több jelentős egyházat mondhatott a magáénak. A XII. században, de főképpen a XIII. században jöttek létre a székesfehérvári káptalan és a Szent János lovagok, az ún. keresztesek Szántód környéki egyházas-nagybirtokai. így Kőröshegyen, Zamárdiban, Telekiben, Kerekiben és Bálványoson. (A lovagok Csurgó vidéki nagy központját sem szabad említés nélkül hagyni!) Több fontos adat utal a lövöldi karthausiak csepelyi, teleki és zamárdi birtoklására is! Ez már a gótikába való átmenetet jelenti, amelynek két legfontosabb bizonyítéka a XIII. század második felében, illetőleg a végén felépülő, királynéi alapítású Segesd és Csákány ferences kolostorával32 jelenlkezik. Jól látszanak tehát a somogyi Árpád-kori egyházépítészeti "erővonalak". Élen jár az építkezésben a király, a királyné. Somogyvár bazilikájával, illetőleg Segesd, Csákány nagyszabású ferences kolostorával. A világi nemzetségi kolostorok közül Kaposszentjakab, valamint Babócsa emelkedik ki jelentős bazilikális alaprajzával, hosszanti egyhajós formájával, illetőleg mindkettő kőfaragvá- nyokkal díszített formavilágával. Láttuk ugyanakkor, hogy Bodrog-Bű, Babócsa, Rád a jellegzetes 20 m-t is meghaladó, apszisos záródású, téglalap alakú hajóval rendelkező templomformát mutatják. Ezeknek kisebb (11x7 m-es) alapterületű variánsai a korszak legáltalánosabb templomtípusai. (Ilyen a bogiári, a rádi, a fonyódi a babócsai és a bodrog-bűi plébániaegyház is!) Ezen kívül (bár ezek formáját nem ismeijük!) jelentős egyházak lehettek Lellén (1055), Fokon (1055), ahol mindkét helyen bazilikát említenek a források.33 Ugyanakkor egyéb vizsgálatainkkal kideríthettük, hogy a falusi egyházak zöme Somogybán már a XI-XII. században megépült. Ezek korai típusa a félköríves patkó alakú szentéllyel és díszes bélletes kapuval vagy faragásokkal ellátott, téglalap alakú kis hajóval rendelkező forma volt. Meg kellett azt az állítást cáfolnunk,34 hogy a korai időben elsősorban fa- és téglatemplomok épültek Somogybán. Hiszen láthattuk, hogy Somogyvár eddig ismert jelentősebb Árpád- és középkori templomai, valamint a kürtösi, balaton- szabadi-pusztatoronyi, babócsai ásatásaink során talált ottani korai egyházak, bencés apátságok is mind kőből épültek. Csakúgy mint Boglár, Szemes, Tárd, Őszöd, Kötcse, Nagycsepely, Kőröshegy, Zamárdi, Maros, Pösze, Gyönköd és Kisberény egyházai. Ugyancsak kőből épült a fonyódi XIV-XV. századi templombővítés is. 29 d. A bodrog-bűi egyházak 125
