Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - I. Árpád-kor
MAGYAR KÁLMÁN AZ ÁRPÁD-KORI SOMOGYI EGYHÁZAK A RÉGÉSZET TÜKRÉBEN BEVEZETÉS Közel húsz esztendővel ezelőtt kezdtük el az Árpád-kori somogyi egyházak történeti- és régészeti anyagának a kutatását.1 Elsősorban a legfontosabb központok, a közel féltucat ispánsági- és nemzetségi székhely vizsgálatát végeztük el. Ennek során kiderítettük - többek között hogy a somogyi ispánsági székhelyek, valamint a különböző nemzetségi központok igen jelentős egyházi szervezettel rendelkeztek. így például Somogyvár és Segesd megyeközpont hét Árpád- és középkori templommal, valamint Bodrog-Bű, Babócsa, Kaposszentjakab három-négy egyházzal, köztük kolostorokkal is bírtak.3 A kutatás azt is kiderítette,4 hogy a legkiemelkedőbbek a somogyvári, kapós szentjakabi, a babó- csai, a bodrog-bűi korai (XI-XII. századi) bencés apátságok, illetőleg asegesdi, a csákányi (XIII-XIV. századi) királyi, királynéi alapítású ferences koldulórendi kolostorok. Az is kiderült, hogy már a XI- XIII. században - a jelentős téglaépítészet mellett - a megyében nagyobb számban kőből is épültek egyházak, köztük falusi templomok.5 Vizsgáljuk meg, hogy erre milyen bizonyítékokat találhatunk a legfontosabb somogyi központok6 templomfeltárásainál. AZ ÁRPÁD-KORI SOMOGYI ISPÁNSÁGI KÖZPONTOK EGYHÁZAI a. Somogyvár templomai A jelentős megyeközpont újabbkori ásatását dr. Bakay Kornél végezte.7 Somogyváron a Kupavárban Bakay tárta fel 1972-1989 között az 1091-ben - Szent László által alapított - a francia Saint-Gilles alá rendelt bencés apátságot. Ez a Szent Péter és Pál, valamint Szent Egyed tiszteletére dedikált bencésegyház, az 57x25,2 m-es külméretű bazilika, amely háromhajós, három apszisos és kívül-belül lirénákkal tagolt kő és tégla váltakozásával épült; északon a hozzá tartozó kolostor- szárnyból, illetőleg különböző melléképületekből állt.8 (1. ábra) Korban megelőzte az ugyancsak a Kupavárban a XI. század elején felépült, 12 m hossztengelyű 7,5 m széles, félköríves szentélyű téglatemplom, amelyet valószínűleg Szent István alapíthatott.9 (1. ábra) Nagyon korai egyháza lehetett szerintünk is10 a Somogyvár Saint Apollinaris egyháza, amelynek kőmaradványai, a Kupavártól pár száz méterre kerültek elő. Csakúgy mint a Kürtőn lévő Szent István udvarház plébániaegyháza, a Szent Györgynek dedikált templom.11 Az ezen kívül még számontartott három egyház régészeti maradványait nem részletezzük (Erdészet, Általános Iskola, Makovistya dűlő). Mindenképpen a legfontosabbnak látszik a Szent László temetkezőhelyeként is szolgáló bazilika, amelynek különleges román kori faragványai - a XI-XIII. századból származó - lombard- francia hatásokat tükrözik.12 b. Segesd egyházai A mai Felsősegesden 1981-1989 között mi végeztünk feltárásokat. Az Árpád- és középkori várban találtuk meg az ún. királyi, királynéi, majd főúri rezidenciális magánkápolnát. (Ez lehetett talán a forrásban említett Szent Anna vagy Szent János kápolna ?)13 A vártól D-re pár száz méterre, a mai Bozsoki (egykori Parragi-Csöröncsics) földön egy ismeretlen titulusú Árpád- és középkori téglatemplomot figyelhettünk meg.14 Az előbb említett vártól Ny-ra, a másik alacsonyabb dombon tártuk fel az Árpád-kori királyi, kiálynéi civitas, majd a középkori oppidum egyházát.15 Vagyis megtaláltuk az 1690-es forrásban "fallal kerített egyházaként említett plébániaegyházat. 123
