Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - I. Árpád-kor
folyóközi és túloldali területsávot. Igazi kiteijedését akkor látjuk, amikor Kun László kiskorúsága alatt megszűnik e területi különkormányzat Béla herceg erőszakos halála miatt, a kormányzat kisebb bánságokra osztja fel a területet, s ekkor: macsói, sói, uzorai, boszniai, barancsi és kucsói bánok igazgatták e déli sávot. Hely híján csak utalunk rá, hogy ezen időszak délkelet Erdélyében, a német lovagok kezdeményezéseiben, - midőn azok a Barnaságból kiindulva megkezdik a Kárpátokon túli területek pacifikálását és egységbe szervezését - szintén felbukkannak értékelhető párhuzamok. Különösen jelentős egyházigazgatásilag a lovagok utáni időkben is fennmaradó barcasági dekánság, illetve brassai káptalan. Ami egy századdal később - a korábbi szervezési formák ismeretében - meglehet, hogy esetleg kiindulási pontul kínálkozhatott a Milkói püspökség Anjou-kori restituálási törekvéseihez. Befejezésül megállapítható, hogy az a látszólagos ellentmondás, ami az államszervezés idején látható állami és egyházi szervezési elvek között, a feudális viszonyok, illetve a kereszténység stabilizálódásával egy század múltán elvezet ahhoz a helyzethez, hogy állam és egyház együtt, összehangolva oldják meg a korabeli magyar állam előtt újra meg újra felmerülő igazgatási, szervezési feladatokat. Lényeges, hogy ezen együttműködés eredményeként a XIII. században véglegesülő szervezeti megoldások nagyjában-egészében meghatározóak lesznek egészen Mohácsig, illetve a reformáció kezdetéig. IRODALOM ADRIÁNYI Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve. In: Dissertationes Hungaricae ex Histr ria Ecclesiae IV. München Auróra. 1975. ALFÖLDI András: Hogyan omlott össze a római védőrendszer Pannóniában? Hadtörténeti Közlemények. 1925. A keleti gótok betelepülése Pannóniába. In: Emlékkönyv Klebelsberg Kuno ötvenedik születésnapjára. Bp. Rákosi. H. V. 1925. Pannonia rómaiságának kialakulása. Századok. 1936. A kereszténység nyomai Pannóniában a népvándorlás korában. In: ESZI. BALICS Lajos: A római katolikus egyház története Magyarországban. I-II. k. Szent István Társulat. 1890. BARABÁS Samu: Székely Oklevéltár 1219-1776. In: Magyar Történelmi Tár. XXVIII. k. Bp. MTA 1934. BARKÓCZY László-BÓNA István-MÓCSY András: Pannonia története. Bp. Tankönyvkiadó 1963. BUNY1TAY Vince: A váradi püspökség történtete alapításától a jelenkorig. I-III. k. Nagyvárad. 1893. CSÁNKI Dezső: Boszniai püspökség Magyarországon. Századok. 1893. Francis DVORNIK: The Slavs. Their Early History and civilization. Boston. American Academy of Arts and Sciences. 1959. EDELSPACHER Antal: A bán szó eredete. Századok. 1872. Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. Szerk. SERÉDI Jusztinián I-III. k. Bp. MTA 1938. Hivatkozásnál: ESZI ERDÉLYI László: (szerk.) A Tihanyi Apátság története. I. k. In: Pannonhalmi Szent Benedek Rend története. Bp. Szent István Társulat. 1908. A pannonhalmi főapátság története. In: Pannonhalmi Szent Benedek Rend története. I-II. k. Bp. Szent. István Társulat. ÉRDULYHELYI Menyhért: A karlóczai patriárkátus és a boszniai görögkeleti egyház. Századok. 1894. ÉRSZEGI Géza: (szerk.) Árpád-kori legendák és intelmek. Bp. Szépirodalmi. 1983. FEHÉR Géza: Magyarország területe a X. sz. közepén Konstantinos Porphyrrogenetos De administrando imperio-ja alapján. Századok. 1921/22. FITZ Jenő: Pannonok évszázada (Pannonia 193-284) Bp. Corvina. 1982. FODOR Ferenc: Adatok a magyar gyepük földrajzához. Hadtörténet Közlemények. 1936. E.N. GLADDEN: A history of Public Administration. I-II. k. London. Frank Cass. 1972. GLÁSER Lajos: A Dunántúl középkori úthálózata. Századok. 1929. GYÓN1 Mátyás: A Paristrioni "államalakulat” etnikai jellege. Klny. - a Magyar Történettudományi Intézet Évkönyvéből. Athenaeum. Bp. 1942. GYÖRFFY György: A szávaszentdemeteri görög monostor XII. századi birtokösszeírása. Klny. MTA. Társ. Tört. Tud. Oszt. Közl.-ből. 1953. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp. Akadémiai. 1963. Adatok a románok XIII. századi történetéhez és a román állam kezdeteihez I-II. rész. Történelmi Szemle. 1964. Szlavónia kialakulásának oklevélkritikai vizsgálata: Levéltári Közlemények. 1970. 2. sz. István király és műve. Bp. Gondolat. 1977. Gyulafehérvár kezdetei, neve és káptalanjának registruma. Századok. 1983. 5. sz. HATALA Péter: Magyar keresztesek 1217-1218-ban. Magyar Sion II. k. HERMANN Egyed: Á katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. In: Dissertationes Hungaricae ex Historia Ecclesiae. I. München. Auróra. 1973. HODINKA Antal: Tanulmányok a bosnyák-djakovári püspökség történetéből. In: Értekezések a történelmi tudományok köréből. XVII/3. Bp. MTA. 1899. HODINKA Antal: Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Bp. MTA. 1916. HOLUB József: Zala vármegye vámhelyei és úthálózata a középkorban. Történelmi Szemle. ILLÉSSY János: Törekvések a német lovagrend meghonosítására Magyarországon. Századok. 1902. IOAN Ferenc: A kunok és püspökségük. Bp. Szent. István Társulat. 1981. JERNEY János: A magyarországi káptalanok és konventek, mint hielmes és hiteles helyek története. Magyar Történelmi Tár. II. k. Pest. 1855. KENÉZY Csatár: A bánságok eredete és bánok hatásköre. Századok. 1869. KNIEZSA István: A magyar állami és jogi terminológia eredete. MTA I. Oszt. Közleményei. VII/3. sz. KARÁCSONYI János: Halavány vonások hazánk Szent István korabeli határairól. Századok. 1901. Szatmár város eredete. In: Klebelsberg Kuno emlékkönyv. Bp. 1925. Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Bp. Könyvértékesítő Vállalat, 1985. 106
