Monostori Imre: Az Új Forrás vonzásában (Tatabánya, 1999)
I. rész. Az első évtized (amelynek - természetesen - úgyszintén voltak előzményei)
ismeretlen maradt viszont mindaddig, amíg az Új Forrás be nem kapcsolta az országos közlekedésbe. Az antológia nemcsak a megszületését kényszerítő szellemi erőről árulkodik, hanem a megyei vezetés jó ítélőképességéről is, arról, hogy megbecsülik az értékeiket, szeretnék megmutatni, illetve az újabb katalizátor megteremtésével segítik a további akkumulációt. Komárom megye Tanácsa - mint másutt is szokásos - készített egy előterjesztést a megye tudományos életéről. Az Új Forrásban közzétett rövidített változataiból kitetszik, hogy súlyos gondnak érzik a tudományszakok helyi tárnáinak művelési aránytalanságait, s javítani szeretnének azon. Az efféle előterjesztések határozataiban megszoktuk már a valós tennivalókat megjelöletlenül hagyó „kell”, „fokozzuk”, „szorgalmazzuk”, „azon leszünk” imperatívuszait és bizonytalankodásait. Hogy Komárom megyében hogyan van és lesz, nem tudom. Az említett jelentés minden szava hitelesnek tűnt, éppen az előzmények miatt, hiszen 1969-ben a megyei vezetés megadta a pénzt és a bizalmat az antológiához, írókat telepített le, s biztosította életkörülményeiket. (Baráth Lajos, Győri László.) Az Új Forrás helyét tehát mindenekelőtt saját közegében kell kijelölnünk. Már a léte is tényleges kultúraépítő szándékot képvisel, s szolgálja a beköszöntőben is kitűzött célt, a megye kulturális életének felfrissítési szándékát. Ezért tisztelet illeti mindazokat, akik a teljesebb arcú megyeeszményért bábáskodtak az antológia megszületésekor. Az olvasónak, vagy éppen egy messzibb élő szerkesztőtársnak azonban érdektelen egy távoli megye építési kísérlete. A maga éhsége űzi, keresteti: mit kell kiválasztania a lapok, folyóiratok tömegéből, mely égtáj keresésében útnak indítja. Az Új Forrásnak szegezett kérdése: társam leszel-e a szellemi kalandokban? Az érzelmi benyomás, mint mindenben, a „néma társak”, a könyvek, folyóiratok kiválasztásakor is közrejátszik. Befolyásol a megpillantás körülménye, s jaj, ha a fölcsillanó értelmes tekintet, szép idom elvész a valós értékhez mérten méltatlanabb viseletben. Miként az Új Forrás esetében. A lap műfaja, az antológia-forma ma ugyanis korszerűtlen, a könyvnyi folyóiratok, antológiák, almanachok, dekameronok idején. S aki először pillantja meg-mint magam az ötödik lapszám körül - inkább csak a göncökre figyel, s mondja is: helyi kiadású, tehát kétes egzisztenciájú, rendszer66