Monostori Imre: Az Új Forrás vonzásában (Tatabánya, 1999)

V. rész. Fúzióban a József Attila Megyei Könyvtárral, avagy: évente tízszer

alkotói ösztöndíjat. A dorogi Peer Krisztián, a tatai Jász Attila s a tatabányai Faludi Ádám. Mindhármójuk nevét hosszasan emlegettem, munkásságukat buzgón méltattam. A kuratórium ülésén. Mivelhogy tagja vagyok a Nemzeti Kulturális Alap szóban forgó kuratóriumának.

Hát ennyit - kapásból - a „megyében élő, elszerencsétlenedett” írók, költők „számyaszegettségéről”, illetve az Új Forrás és személy szerint annak főszerkesztője (még ha nem is Dobó, Mekcsey vagy a furfangos Bornemissza) helyi irodalompártoló munkálkodásáról.

Ja igen! Igaz, ezt sem tudhatja Kádár Péter: én már megírtam az Új Forrás történetét, legalábbis ahogy én láttam és látom. Remélem, egyszer majd csak találok rá kiadót széles e hazában. Mint ahogy egyéb más könyv-kézirataimra is találtam. Monostori Imre (24 Óra, 1995. jún. 3.)

1996 tavaszán már a 10 éves jubileumát ünnepli az „Új Forrás Könyvek” sorozat, méghozzá három újabb kötettel. Pintér Lajos verseskönyvét, Tóth László interjúkötetét és Wehner Tibor kisprózáit adjuk ki. Bemutatók Budapesten, Tatabányán és Kecskeméten.

Nyolc év tapasztalata nyomán már arról is lehet megbízható tudásunk, hogy vajon bevált-e a megyei könyvtár és az Új Forrás fúziója nyomán kialakult újszerű (akkor országosan is egyedülálló, ma már viszont több helyen bennünket követő) folyóiratkiadási modell? Azaz egy közgyűjtemény és egy irodalmi-kulturális folyóirat együttműködése, sőt, nem egy ponton együttélése. Nos hát, kezdetben természetesnek mondható idegenkedés - habár nem ellenséges szembefordulás - lengte körül a többnyire kétségkívül, ám jó értelemben vett konzervatív beállítottságú könyvtárosi gondolkodás részéről ezt a vállalkozást, kísérletet, az idő múlásával azonban kiderült, hogy nagyon is lehetséges, ráadásul működőképes és hasznot is hozó ez a fajta integráció. Hiszen ugyanannak a fenntartónak, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzatnak a két intézményéről van szó, és ha csak a működőképesség, az infrastruktúra közös voltát tekintjük jelentős praktikus és gazdasági előnynek: már megérte. De vannak itt egyéb, nem kevésbé fontos és úgyszintén kettős (gazdasági és szakmai) pozitív fejlemények is. Például az, hogy a könyvtár nyomdája és könyvkötészete gyakorlatilag egész évben el van látva

289