Monostori Imre: Az Új Forrás vonzásában (Tatabánya, 1999)

V. rész. Fúzióban a József Attila Megyei Könyvtárral, avagy: évente tízszer

A Tiszatájtó\ A szerző a Tiszatáj című testvérfolyóirat vezető munkatársa. Hasz­nos adalék a szép kiállítású, nyolcíves munka. Még egyetemi felvételire készülőknek is ajánlott irodalom lehetne. Közben megyében élő, elszerencsétlenedett írók, költők áll­nak, várnak számyszegetten. A jó szerencsére, vagy megbízásra. Esetleg egy pályázatra. Németh László kitűnő író, még jobb drámaszerző, ellentmon­dásos gondolkodó. Az elemzés akár hézagpótló is lehet. Mégis azt várjuk, hogy az „Új Forrás Könyvek” kiadói, szerkesztői a jövő­ben azt a hagyományt folytatják, melyben máris sokat jeleskedtek: a helyi értékek felmutatását. Tüskés Tibori Jelenkor indulása (1958-1964) című visszaem­lékezésében kitűnő olvasmányossággal fogalmazza meg mon­dandóját arról az időszakról, amikor ő lett, s volt a pécsi Jelenkor című folyóirat főszerkesztője, amikor eltávolította onnan a múlt rendszer. Nem fukarkodik az utódok (le)értékelésével sem. Tisz­teletre méltó tudásanyag, rendkívül sok irodalmi információ, szí­nes történet van a szövegben. Felvonul a jelenlegi és közelmúlt irodalmi életének színe-java. A könyv elolvastatja magát. Alig lehet letenni. A Jelenkorról A szerző szerint a nemrég megjelent Időrosta című könyvének mintegy kiegészítése a Jelenkor indulása. Az utószóban (Ami kimaradt) Tüskés Tibor megírja, hogy sokáig ódzkodott, elfo­gadja-e az Új Forrás főszerkesztőjének felkérését a könyv írására. Nagy öröm lenne, ha az Új Forrás nem kevésbé viharos tör­ténetének vagy története egy részének megírására is lenne több­ször felkért vállalkozó. A megyei irodalmi, művészeti folyóirat rangját nem egy országos vita, bátor közlés növelte akkoriban. A saját múlt megjelenítésére egy nagyszabású, kommentár nélküli válogatáson kívül még komoly kísérlet sem történt eddig. Még az sem lenne tragédia, ha az Új Forrás történetét a hetvenes-nyolcvanas években Pécsett, Kaposváron vagy Szege­den adják ki, a „kölcsönkenyér visszajár” ősi elv alapján. Félreértés ne essék: A Jelenkor indulása kitűnően megírt mun­ka, valóságos irodalmi krimi. Olasz Sándor könyve sem hagy színvonalbeli kívánnivalókat. Zsörtölődésem, ha illetlenség is ilyen ünnepi alkalomkor, csupán a lokálpatriótáé: most és itt élünk. Szűkebb, legszűkebb otthonunk egyre jobban foszló, enyé­287

Next

/
Thumbnails
Contents