Monostori Imre: Az Új Forrás vonzásában (Tatabánya, 1999)

V. rész. Fúzióban a József Attila Megyei Könyvtárral, avagy: évente tízszer

- Más változás nincs?- Változatlanság is akad a sok változás mögött. Nevezetesen az örök vita, hogy kié a lap, mennyiben „tatabányai illetőségű”, a megye, a város vagy a régió, netán az ország tulajdona. Sajnos a múlt nem nyomtalan, sok a demagógia, hogy Komárom megyei lapban csak Komárom megyei szerzők és témák szerepeljenek - és hasonlók. Természetesen mi változatlanul azt valljuk, hogy csak egyetlen kultúra és egyetlen szellemiség létezik - a műhelyek „telephelye” az országban csak topográfiai kérdés.- Ezek szerint nem minden pénz kérdése...-Természetesen nem-illetve nem csak az. Elvégremeg kellett

értetnünk a szerzőinkkel is (nem volt egyszerű!), hogy most valami mást szeretnénk. Másfajta kritikákat például, „nem klasszikus”, hanem olykor tematikus recenziókat, minden második hónapban tematikus számokat. Az viszont kimondottan pénzkérdés, hogy a több és jobb munkáért illik több honoráriumot fizetni, és ha elhatároztuk, hogy többé nem hozott, hanem rendelt anyagból dolgozunk, annak ára van. Szerencsénkre gavallér volt a régi tanácsi költségvetés, így három-négy számra való pénzünk megvan. Ami pedig a március utáni időket illeti, bízunk a megyei önkormányzatban. Most úgy tűnik, kölcsönös a rokonszenv, de hangsúlyozom, idén is csak a tavalyi-tavalyelőtti összeget kérjük. L. Zs.

*

Az Új Forrás január 28-án, ma hétfő délután négy órakor mutatkozik be a Magyar írók Szövetsége Bajza utcai székházában. {Népszabadság, 1991. jan. 28.)

Ugyanezen a napon a Magyar Nemzet foglalkozik az 1. számunkban felújított „nemzetvita” egynémely véleményével.

A Nagy Magyar Méregtemető

Az új formátumú Komárom megyei Új Forrás szinte egész januári számát a nemzet és identitás kérdéskörének szenteli. Ezzel visszatért egy több mint tíz éve lefolytatott polémiához. Akkor Szilágyi Ákos vitaindítójával vette kezdetét a több lapszámon át folytatott eszmecsere a nemzettudat mibenlétéről, értékteremtő, megőrző voltáról, szerepéről a reform, voltaképp a polgáriasodás kibontakozásában.

240