Monostori Imre: Az Új Forrás vonzásában (Tatabánya, 1999)

Bevezető mondatok

számára (persze valaki más számára) személyesebb jellegű és hangnemű előmunkálatokat kínálhat föl segítségül.

És még csak annyit - szintén a magam mentségére hogy mivel nem hagyományos folyóirattörténetet kívántam írni, súlypontjaim, hangsúlyaim az előadás során talán nem mindig esnek egybe egy „szabályos” folyóirat történeti vizsgálódás föltehetően minden tekintetben objektív vagy a felé törekvő súlypontjaival, hangsúlyaival. Mégsem nevezném teljesen szubjektívnek a' következő beszámolót, legföljebb csak any- nyiban, hogy a valóban számtalan kiemelési lehetőség, a részletesebb taglalás melletti döntések kétségkívül az én személyemhez, „szememhez”, emlékeimhez kötődnek. Hiszen a szóban forgó hosszú és bizony tényleg bonyolult, ráadásul - „menet közben” - alaposan meg is változott történelmi időszaknak, történelmi folyamatnak és benne az Új Forrás történetének - immáron három évtizedes történetének - csak azokat a fontos mozzanatait igyekeztem „összerántva” rögzíteni, amelyekhez máig tartóan éles emlékeim a legnagyobb felületen vagy éppen a legnagyobb erővel tapadnak. Ez az „érzéki” háttér szabja meg tehát a részletesség vagy éppen a vázlatosság hullámzásának belső arányait is. Az így kiválasztódott (mert önmagukat választották ki) mozzanatok persze többnyire dokumentálhatók, sőt dokumentálódnak is, ennélfogva tehát ténylegesen is valóságosnak tekinthetők.

*

Köszönöm mindazon barátaim, kollégáim, informátoraim, beszélgetőtársaim és más támogatóim segítségét, akik az előzetes, még nyers kéziratot (vagy annak egy részét) elolvasták; és a legtöbbször jogos és célszerű kritikáikkal segítettek a végleges szöveg megformálásában.

11