Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)
III. Esztergom: A fürdőváros
io8. o. ■ Szent István városa A program tervszerű folytatásával fokozatosan bővíteni szeretnénk a polgá- rosult megjelenésű városrészek körét. A köztereket zászlódíszekkel is élénkíteni tervezzük. Ezzel párhuzamosan meg kell kezdeni a belvárosi utcák, járdák burkolatának a Táncsics utcai átalakítás szellemében történő felújítását. Folytatni kell a város hangulatához illő kandeláberek kihelyezését is. A város emlékezete: köztéri alkotások Egy település múltját, emlékezőképességét bizonyítják azok a szobrok és köztéri alkotások, melyekkel a látogató találkozhat. Ezen alkotások idegenforgalmi értéke általában viszonylag csekély, városképi és közösségépítő szerepük azonban felbecsülhetetlen. A millennium két évében főként a tanácsnok kezdeményezése nyomán tucatnyi emléktábla, dombormű és szobor nyert elhelyezést a város különböző pontjain, II. Pius pápa emléktáblájától kezdve Erzsébet királynő régóta visszaállításra váró mellszobrán keresztül Pátzay Pál 5,5 méteres, egész alakos Szent István-emlékművéig. Átadása óta valóságos nemzeti zarándokhellyé vált Melocco Miklósnak a vár északi rondelláján felállított, Szent István koronázását ábrázoló emlékműve és Szer- vátiusz Tibor Hídoltalmazó Boldogasszony szobra a Mária Valéria híd esztergomi hídfőjénél. A Széchenyi téren álló Szentháromság szobornál 2002-ben megindult felújítási munkálatok második fázisa 2003 tavaszán kezdődött el. A szobor mára eredeti szépségében tekinthető meg a városháza előtt. A Széchenyi térre kerül vissza a restaurálás alatt álló Mária Terézia-szobor, az Oszemináriumhoz pedig Prohászka Ottokár mellszobra. Ugyanakkor sok helyi nagyságnak nincs még emléktáblája Esztergomban (például Palkovics Károlynak, Serédi Jusztiniánnak vagy Martsa Alajosnak). A TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK HÁTTÉR-INFRASTRUKTÚRÁJA Intézményi háttér Az Esztergomba látogató turisták kiszolgálása - főként a már tárgyalt és a továbbiakban tárgyalandó fejlesztések nyomán - a háttér infrastruktúra jelentős fejlesztése nélkül nem oldható meg színvonalasan. Az évi több mint 200 000 várható fürdővendég, a közel ugyanennyi, kirándulóhajón érkező turista, a 1,5 milliós várhegyi forgalom tartózkodási idejének növeléséhez megfelelő szolgáltatási rendszer szükséges, a szálláshelykínálat bővítésétől az idegenforgalmi tájékoztató rendszereken át a pénzváltó automatákig, kulturált parkolóhelyekig. Az uniós csatlakozás küszöbén alapvető igény, hogy az idegenforgalmilag frekventált célterületek megközelíthetőek legyenek a mozgáskorlátozottak számára is. 94
