Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)
II. Esztergom: A kis magyar Detroit
Gépjárműadó-bevételeink terén szintén hasonló tendenciát figyelhettünk meg. Az állami rendelkezések értelmében 2004-től a gépjárműadó 100 kg-onként 1200 Ft- ra emelkedett. A kormány és a parlament által megemelt adónemből keletkező 125 millió forintot abban az évben az új költségvetési modell szellemében útépítésre és -felújításra költöttük el. Ez ugyan még mindig csak töredéke az útépítésre fordítandó összegnek, viszont mindenképpen kedvező változásként értékelhető, hogy ez az adónem 2003-tól teljes egészében a városnál marad. Iparűzési adóból származik adóbevételeink döntő része. A 2000-es Suzuki-meg- állapodásnak és az ipari parki közműfejlesztésnek köszönhetően a befektetői légkör óriási mértékben javult, így újabb és újabb cégek települnek az Esztergomi Ipari Parkba. Nem meglepő tehát, hogy a városnak az iparűzési adóból származó bevételei is jelentősen megemelkedtek: az 1999-es 771 millióról a 2005-ös 1,618 milliárdra (több mint kétszeresére). Ennek az adónemnek a dinamikus bővülése várható a következő években. A kommunális adó nem emelkedett a 2000-es bevezetés után. Adótárgyanként megmaradt a 4000 Ft-os szinten. Ez az adófajta azonban viszonylag kis bevételt jelentett a városnak (az éves költségvetés fél ezrelékét), viszont igazságtalanul nagy terhet az idősebb korosztálynak. Ezért a képviselő-testület 2003-ra ezt az adónemet megszüntette, az elmaradásokból azonban évente több százezer forintnyi bevételünk keletkezik így is. 2006-tól vezettük be a vállalkozások kommunális adóját. Az adópolitikának köszönhetően az ilyen irányú bevételeink összességében több mint megkétszereződtek 1999 óta: 824 millióról 1,9 milliárdra nőttek. A vállalkozó önkormányzat programja természetesen ennél többet jelent. Ingatlanértékesítésből származó bevételek Az ismertetett adóreformon kívül az ingatlangazdálkodásból, a bevezetett díjakból és a pályázati támogatásokból is jelentősen bővültek a város bevételei. A városi ingatlanok, önkormányzati lakások, orvosi rendelők, valamint az ipari parkban található telkek értékesítéséből az utóbbi években jelentősen növeltük a költségvetés bevételi oldalát. Az ingatlanok eladása nemhogy vagyonvesztéssel nem járt, hanem az ebből származó bevétel szolgált fedezetül több, az önkormányzat és a város vagyonát jelentősen növelő beruházáshoz, a hajléktalanmelegedőtől az Aranyhegyi Óvoda korszerűsítéséig, a vár díszkivilágításától a Kőrösy László Kollégium felújításáig, az utcák aszfaltozásától a korszerű okmányiroda kialakításáig, a szociális bérlakások és a szigeti élményfürdő megépítéséig. Az 58 utcás program kivételével ezeknél a példáknál, de számos más esetben is, az ingatlaneladásból származó bevétel csak pályázati önrész, amit sikeres pályázatokkal rendre megkettőzünk. így duplázódnak meg a város egyes vagyonrészei minden egyes ingatlan eladása révén. Ennek köszönhető, hogy az önkormányzati vagyon értéke 1999 óta (5,5 milliárd forint) több mint kétszeresére (12,7 milliárd forint) nőtt. ■ 47. 0. A Habasittól a Plastimatig: újabb befektetők az ipari parkban 63
