Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)
II. Esztergom: A kis magyar Detroit
Újabb városi tulajdonú intézmények A költségvetés növekedésének része, hogy 2002. január í-jével visszavettük a megyétől a Vaszary Kolos Kórház üzemeltetését. A visszavételt az indokolta, hogy a korábban megyei fenntartású intézmény, mely 1999-ben az ország legeladósodottabb kórházaként a csőd szélére került, 1994-től, a megyei fenntartás kezdetétől a fenntartótól nem kapott megfelelő mértékű támogatást. Minthogy azonban a kórház elsősorban az esztergomiak és a környékbeliek ellátását végzi, visszavettük önkormányzati tulajdonba. 2000-től kezdődően az új kórházvezetéssel sikerült az adósságot felszámolni, ezzel nemcsak a további fejlesztések alapját teremtettük meg, de az intézmény hírnevét is öregbítettük, hiszen kórházunk országos modellé vált az átalakítás révén. A Szent István Gimnázium 2002. augusztus í-jével került vissza a városhoz. Az iskola visszavétele az új városi oktatási koncepcióba illeszkedő lépés volt. Esztergom iskolaváros jellegét elsősorban a középiskolák jelentik, ennek megfelelően a következő években arra fogunk törekedni, hogy a korábban a megyének átadott középiskoláinkat visszaszerezzük. Meggyőződésünk, hogy jobb gazdájuk leszünk a várhatóan egyre komolyabb forráshiánnyal szembe néző megyénél. 2006. január í-jével megyei fenntartásból városiba került a Balassa Bálint Múzeum, mely a város helytörténeti múzeuma, és lassan egy évtizede esedékes fejlesztéséhez a megye szintén nem tudott megfelelő anyagi támogatást biztosítani. Terveink szerint a múzeum feladat- és intézményköre regionálissá bővül a jövőben. Az intézmények visszavételével a város mozgástere is bővült, nőtt a hitelképességünk és a pénzügyi stabilitásunk. Adóreform A költségvetés fentebb jelzett mértékű emelkedését természetesen a bevételi oldalnak is követnie kellett. Ehhez az egyik legfontosabb eszköz az adóreform volt. 2001. január í-től jelentős változások történtek a helyi adók rendszerében. Építményadót Esztergomban a nem lakás célokat szolgáló építmények (garázsok, vállalkozási célú épületek, üdülők) után szedünk. A fent jelzett időponttal az építményadó mértékét a négyzetméterenkénti 60, illetve 240 forintról évi 400 forintra emelte a képviselő-testület. A törvényben meghatározott 900 forintos maximumtól ez a tétel még mindig nagyon távol esik, viszont az emelés révén a korábbi 26 millióról 248 millióra nőttek a város ilyen eredetű bevételei. Idegenforgalmi tárgyú adónkat ugyanebben az évben 300 Ft-ra emeltük, azon meggondolás által vezérelve, hogy ez az adónem az ide látogatókat, nem pedig a helyi lakosokat sújtja. Az adóból származó bevételek emelkedését hozta az ellenőrzések fokozása is. Mindennek köszönhetően ez az adónem az 1999-es 3,1 millió helyett 2005-ben már 14,5 millió forint bevételt jelentett a városnak. Minthogy az idegen- forgalmi adó minden egyes forintjához az állami költségvetés további kettőt tesz hozzá, a növekedés még látványosabb: 9 millióról 43,5 millióra változott. ■ 151. 0. ESZTERGOM: AZ ÉLHETŐ VÁROM ■ A Vaszary Kolos Kórház adósságkonszolidációm és visszavétele I ■ 141. 0. ESZTERGOM: AZ ÉLHETŐ VÁROS Új iskolaközpont a Várhegyen ■ 111. o. ESZTERGOM: A FÜRDŐVÁROS A vármegye és az eurorégió múzeuma a Balassa múzeum
