Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)
II. Esztergom: A kis magyar Detroit
3. PÉNZGAZDÁLKODÁS Tézis: Esztergom költségvetése 1999 és 2006 között több mint négyszeresére (3,3 milliárdról 14,2 milliárdra) nőtt. A források bővítése, mely önmagában is beruházásélénkítő módon ment végbe, komoly átszervezést követelt meg az önkormányzati pénzgazdálkodás területén is. A megnövekedett összegek révén több régóta elmaradt beruházás fedezetét, így az iparfejlesztését is sikerült megteremteni. GONDOSKODÁS A JELENRŐL: ÚJ KÖLTSÉGVETÉSI MODELL A költségvetés dinamikus bővítése A magyar önkormányzatiság közel másfél évtizede alatt világossá vált, hogy a hagyományos önkormányzati költségvetéssel csak rendkívül alacsony színvonalon láthatóak el a decentralizáció nyomán a településekhez delegált feladatok. Olyan jellegű fejlesztésekre, amelyek hosszú távon biztosítanák egy-egy település népességmegtartó erejét, a hagyományos költségvetési formák mellett nem kerülhet sor. Ezért egy olyan önkormányzatnak, amely beruházásösztönző és -katalizáló szerepet szeretne játszani, elkerülhetetlenül vállalkozóvá kell válnia. Esztergom öröksége ráadásul bizonyos kötelezettségeket is ró a városvezetésre. A nemzetközi hírű történelmi emlékek gondozása mellett rengeteg ilyen szívesen vállalt terhűnk van: pl. a diákváros jelleg fenntartása, a kulturális és egyházi emlékek gondozása, felújítása, a városkép javítása, a régiós és a kulturális központ szerepkör ellátása vagy az itt működő kórház fejlesztése. A gazdálkodó (gondoskodó-fejlesztő) önkormányzat programjához illeszkedő költségvetési politika kialakítása többéves folyamat. Első lépésként 2000-ben az önkormányzat kidolgozta a feladatfinanszírozásra történő áttérés koncepcióját. Az ún. „nullabázisú” költségvetés lényege az, hogy az adott év költségvetési tervezésénél nem az előző év azonos adataiból indulunk ki (az inflációval megnövelt értékkel számolva), hanem teljesen elölről építjük fel (az egyes kiadásokhoz, feladatokhoz igazítva) a költségvetési sorokat. A kialakított új (vegyes) költségvetési modell gyökeres változásokat hozott. A tervezett fejlesztésekhez, beruházásokhoz, valamint az intézményi dologi és bérkiadásokhoz feladatfinanszírozással rendelünk forrásokat. Nem abból indul ki tehát a tervezés, hogy mije van a városnak, hanem hogy mire volna szükség, és ezekhez keressük meg aztán a lehetséges pénzügyi eszközöket. 58
