Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)
II. Esztergom: A kis magyar Detroit
Az egykori kályhagyár helyén 2001-ben kezdődött meg az Aranyhegyi lakópark építése. A 40 lakást magába foglaló 4 háztömb elkészült, de a beruházó felelőtlen hozzáállása miatt az átadásokra csak később, az önkormányzati lakások esetében 2007-ben kerülhet sor. A város 2002/2003-ban két lakópark kialakításához is hozzájárult. Mind a szent- györgymezői, mind az egykori Vadvirág kemping helyén létesülő beruházások esetében megtörtént a tereprendezés, kiépültek a közművek. Az előbbiben 51, utóbbiban 144 családi ház felépítésére nyílt lehetőség. Mind a Prímás, mind a Szentgyörgymezői lakópark benépesülése megkezdődött. A program folytatódik. Új lakások létesülnek a Kossuth utcai „gödör” helyén, az egykori mozi és a szemüvegkeretgyár emeleti helyiségeiben, valamint az Árok utcánál lévő, egykori Labor mim gyártelepen. A ma még ott működő vállalatok kiköltözését követően az ipari épületeket elbontjuk, és a helyükön vegyes típusú lakóövezetet alakítunk ki. Az elkövetkező egy-két évben így közel félezer új lakás épülhet Esztergomban. Az önkormányzati ingatlanok értékesítése Egy bérlő nem lehet olyan jó gazdája egy ingatlannak, mint egy gondos tulajdonos. Előbbi szinte sosem érzi annyira magáénak az adott lakást, üzletet, rendelőt, hogy jelentős beruházással felújítsa. A romló állapotú lakásokra aztán a forráshiányos önkormányzatnak kell egyre többet költenie. A rendszerváltást követően a szűkös anyagi helyzetbe került önkormányzatok ingatlangazdálkodása gyakorlatilag a meglévő tanácsi bérlakásoknak a piaci árhoz viszonyított igen alacsony (általában 10%-os) áron történő értékesítésében merült ki. A lakásprivatizációval Esztergomban is jelentős vagyonvesztés következett be. 2000- ig összesen mintegy 2000 lakás átruházására került sor. (Ez mai értéken mintegy 20 milliárd forintnak felel meg.) A 2001-2002 folyamán kialakított új önkormányzati ingatlangazdálkodási alapelvek már a piaci árhoz közeli tarifát szabtak meg. Ezzel a város vezetése egyrészt igyekezett kiegyenlíteni azt az igazságtalanságot, hogy az önkormányzati lakásokban élők a piaci albérleti árakat fizetőkkel szemben kettős előnyre tehessenek szert. Másrészt olyan tulajdonosokra igyekezett bízni az egyes ingatlanokat, akik hajlandóak és képesek is áldozni rájuk. Természetesen nem elhanyagolható szempont volt a városi bevételek növelése sem. így került privatizációra az összes városi orvosi rendelő és több tucat önkormányzati lakás és üzlet. Az ingatlanértékesítésből 2001-ben és 2002-ben több száz millió forint bevétele származott a városnak. 53
