Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)
II. Esztergom: A kis magyar Detroit
20oo-től egyik legfontosabb célunk a város belső tereinek emberhez méltóvá alakítása volt. Az átgondolt várospolitikai célkitűzéseknek köszönhetően újulnak meg Esztergom turisztikailag is értékes városrészei, terei, utcái. Ugyancsak a fenti célok megvalósítását segítette elő az a támogatási rendszer, mely a belterületen működő kis- és középvállalkozásokat ösztönözte az ipari parkba települni. A kiköltözők az új gyárat alapítókhoz hasonlóan adókedvezményben részesültek (az utóbbiakhoz képest 50%-kal mérsékelt mértékben). Ezen kezdeményezések nyomán döntött úgy több kisebb cég, hogy az ipari parkba teszi át székhelyét. Az önkormányzat új szerepet szán a belvárosban felszabaduló, illetve felszabadítható egykori gyártelepeknek: a szemüvegkeretgyár helyére pl. a tervek szerint piac, szórakoztatóközpont és parkoló kerül. A Labor MIM Árok utcai üzemeinek helyén lakóövezet kialakítását tervezzük. A Medicor épületegyüttesében pedig felsőoktatási terveinkhez találtunk ideális helyszínre. A más városokban megfigyelhető, a feladatok elkülönítéséhez igazodó, racionális várospolitikai intézkedések egyszerre kedveznek a város lakosságának (az ipari tevékenység lakóövezeten kívüli letelepítésével) és a város arculatának (a tevékenységek világos szétválasztása egyben esztétikai és így idegenforgalmi jelentőséggel is bír). Munkaerőkérdés: a Mária Valéria híd katalizátorszerepe Esztergom térségében az 1993-as csúcsot (20,6%) követően folyamatosan csökken a munkanélküliek aránya. 2005 végére 4,5% alá esett a mutató. A tervezett gyárbővítések és az újabb cégek termelésének beindítása elvileg felszámolja városunkban a munkanélküliséget. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a döntően betanított munkára alapozott termelési technika, valamint a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának gondjai miatt a strukturális munkanélküliség nem számolható fel teljes egészében. Az Esztergomi Ipari Parkba települt cégek munkaerő-szükségletét mindazonáltal a város és vonzáskörzete már évek óta nem képes kielégíteni. Ezért az ide települt vállalatok mintegy 50 km-es körzetből hordták már 2000 előtt is a dolgozókat, sőt Kelet-Magyarországról érkező munkásokat is tudtak foglalkoztatni. A Duna túlsó partján a 90-es évek közepére súlyos recesszióba süllyedt párkányi Déli Régióból szintén megjelentek a munkavállalók a Suzukiban, a híd újjáépítésének megkezdésével. Már ebben az időben 100 szlovákiai munkavállalót foglalkoztatott az autógyár. A Párkányban és környékén regisztrált 35%-os munkanélküliségi arány (mely egyes települések esetében a 60-70%-ot is elérte) folyamatos munkaerő-utánpótlást látszik biztosítani az esztergomi fejlesztésekhez. A híd átadása, valamint a magyar-szlovák munkavállalói kontingensnek (többek között a Suzuki-vezetés lobbizásának köszönhető) 2001-es bővítése lehetővé tette, hogy a cég az év végére már 300 szlovák állampolgárnak adhasson munkát. Ma Esztergomba már kétezernél is többen járnak át dolgozni a Duna túlsó partjáról, ahol még 2005 végén is 20% felett volt a munkanélküliségi ráta. Mindez jelzi, hogy a híd megléte tartósan képes biztosítani az emberi erőforrást az esztergomi iparfejlesztési elképzelésekhez. ■ 52. 0. Lakásépítések önkormányzati kezdeményezésre u 143. 0. ESZTERGOM: AZ ÉLHETŐ VÁROS Felsőoktatás-fejlesztés elképzelések 49
