Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)

II. Esztergom: A kis magyar Detroit

Az első új nagy beszállító: a Diamond Electric Kft. Jóllehet az esztergomi az egyik legkorábban induló ipari park az országban, a 90-es évek elejének jó kezdete után a további beruházók elkerülték a várost, s a hasonló méretű és adottságú települések (pl. Gyöngyös, Gyula, Pápa) messze megelőztek ben­nünket e téren. A Suzukival történt megegyezés tartalmazta, hogy a japán nagyvállalat elősegíti több mint 200 beszállítója közül többnek az Esztergomba települését. A cég jól felfogott érdeke (csökkenteni a szállítási költségeket) így egybeesett városunk ér­dekeivel (növelni a helyiadó-bevételeket). Az első fecske a sorban 2002 áprilisában avatta fel gyárát. A japán Diamond Electric csúcstechnológiát alkalmazó beruházó: két gyárában (Japán, USA) 1500 főt foglalkoztat, európai forgalma eléri a 250 millió eurót. A kontinens piacára való be­töréshez Esztergomban építette ki hídfőállását. A háztartási eszközökhöz és autókhoz elektronikai alkatrészeket előállító vállalat 22 hektárnyi területet vásárolt a Suzuki szomszédságában. A termelést 2002 szeptemberében indították be. Az alkalmazottak száma akkor 50 fő volt, jelenleg 86-an dolgoznak a cégnél. A fejlesztések támasza: a Közép-magyarországi Autóipari Klaszter A globalizáció előrehaladtával felértékelődnek azok a periférikus térségek, amelyek az iparfejlesztésből korábban kimaradtak. Ezzel párhuzamosan megváltozik a ter­melés térbeli eloszlása is: a centrális szerkezetű rendszerek helyét a hálózatszerűek váltják fel. Ez a gyakorlatban a policentrikus (több központú) termelési modellek kialakulásához vezet. Ennek megfelelően egy multinacionális cég a világ különböző pontjain egyenrangú vállalatokat hoz létre, melyekhez térbelileg elérhető közelség­ből szervezi meg a beszállítói láncokat. Egy-egy nagyvállalat így 10-20 közepes és akár 500 kis méretű vállalatot is képes eltartani. A kisvállalkozások által megtermelt alkatrészek, nyersanyagok vagy közvetlenül, vagy a középvállalatokon keresztül ke­rülnek be a gyárba. Ez az új termelési modell hívta létre az utóbbi évtizedben igen népszerűvé vált klasztereket. A klaszter szó, mely angolul (cluster) fürtösödést jelent, a különböző méretű cégek fentiekben vázolt egybekapcsolódását, térbeli közelséget is indukáló hálózatát igyekszik kifejezni. A Suzuki kezdeményezésére, a város jelentős támogatá­sával, a Regionális Fejlesztési Holding és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közreműködésével 2001. november 21-én Esztergomban alakult meg Magyarország első klasztere. Az egyesülés célja az autógyárhoz kapcsolódó beszállítók tevékenységé­nek összehangolása, a meglévő alvállalkozók erősítése, kisebb vállalatok letelepítése. Ezen túlmenően a klaszter feladata lett az Esztergomi Ipari Park további fejlesztésének támogatása is, nem utolsósorban az autóipari jelleg folyamatos erősítése mellett. A szükséges infrastruktúra megteremtése, a munka összehangolása, az együtt­működés szélesítése érdekében a Széchenyi tervre 2001-ben benyújtott két pályá­zattal a klaszteriroda 29 millió forintot nyert. A támogatás segítségével a klaszter a beszállítók és a vállalat közötti együttműködést igyekszik erősíteni. Ennek a szoros együttműködésnek lett eredménye egyes cégek esetében az esztergomi letelepülés. 45

Next

/
Thumbnails
Contents