Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)
I. Esztergom: Budapest Északi kapuja
4. LÉGI KÖZLEKEDÉS Tézis: Városunk a honi repülés egyik legnagyobb múlttal rendelkező települése. A hagyományokon túl légi közlekedésünk fejlesztésének nagy esélye, hogy 40-50 km-es körzetben megszűntek a polgári repülőterek. Az itteni reptér fejlesztésével szintén regionális szerepkörünket erősíthetjük. REGIONÁLIS KERESKEDELMI REPÜLŐTÉR A repülőtér kifutópályája Az esztergomi légi közlekedés fejlesztésének legfőbb gátja már évek óta a repülőtér tulajdonjogi viszonyainak rendezetlensége. Az utóbbi években e téren nem sikerült látványos eredményt elérnünk, de reményeink szerint a megállapodás a közeljövőben létrejöhet a GRANTE RT.-vel. Minthogy a jelenlegi kifutópálya füves, egy szilárd burkolatú légikikötő létesítése számottevő színvonal-emelkedést hozna. A tervek szerinti 1,2 km hosszú új beton kifutópálya akár közepes méretű utas-, illetve teherszállító gépek fogadására is alkalmassá teszi repülőterünket. A kifutópálya építésének legnagyobb akadálya az időközben Natura 2000-es területté nyilvánított mező, amely a tanulmánytervben szereplő kifutópálya alatt helyezkedik el. Business-repülőtér A regionális és az országos fejlesztési tervek Esztergomnál kisebb forgalmú, kereskedelmi repülőtérrel számolnak (elsősorban kis volumenű utasforgalom bonyolítására látják alkalmasnak). Regionális jelentőségű esztergomi repülőtérre vonatkozó elképzelések az említett szinteken nem léteznek. A tulajdonjogi vita rendezése, illetve egy új reptér létesítése esetén akkor tudunk a kijelölt szint fölé emelkedni, ha a szolgáltatások színvonalát javítjuk. Megfelelő fogadóhelyiségeket kell kiépíteni (vám- és útlevélkezeléssel), és biztosítani kell az in- termodális szállítás és utaztatás kapcsolódási lehetőségeit. A jelzett közúti és remélt vasúti fejlesztések esetén a főváros közelsége a kisgépek fogadásában fontosabb szerepet is juttathat városunknak. Világszerte megfigyelhető jelenség, hogy a nemzetközi légikikötők mellett felértékelődnek a kisebb, ún. business-repülőterek: az előbbiek által gyakran nem is fogadott kisgépeket ugyan-is utóbbiak sokkal hatékonyabban tudják kiszolgálni. Budapest közelsége megfelelő háttér infrastruktúrával fellendítheti az esztergomi légi forgalmat is. Ugyanakkor az utóbbi években hazánkban is divatba jött, alacsonyabb komfortfokozatú (ún. „fapados”) járatokat gyakran nem fogadják a nagy nemzetközi repülőterek. Ilyenkor az illető városhoz közeli vidéki kisebb repterek könnyen felértékelődhetnek. Megfelelő vasúti közlekedés esetén Esztergom vonzó célpontja lehetne ezeknek a járatoknak is. ■ 29. 0. Kombinált fuvarozás ■ 42. 0. ESZTERGOM: A KIS MAGYAR DETROIT A továbblépés: határon átnyúló vállalkozási- logisztikai övezet 35
