Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)
IV. Esztergom: Az élhető város
A CIVIL TÁRSADALOM TAMOGATASA Az Esztergomi Civil Kerekasztal létrehozása 1999. december 3-4-én a magyar politikai életben is ritkának nevezhető rendezvénynek adott otthont a szabadidőközpont: itt került sor az „Ötvenek fórumá”-ra. A fórumra ötven neves esztergomi közéleti személyiség, ötven civil kapott meghívást, hogy mondja el a város fejlődésével kapcsolatos gondolatait. Az ott elhangzottakat rögzítették, majd lejegyezték, és ma is használják, számos elem épült be a Gyarapodás programjába is. Az esemény újszerűsége mellett meg kell említeni, hogy Koditek Pál millenniumi tanácsnok és Meggyes Tamás alpolgármester kezdeményezése révén ekkor már fél éve létezett az Esztergomi Civil Kerekasztal. Az akkori városvezetés elégtelen készülődése a közelgő millenniumra ébresztette fel a város civil társadalmát, és késztette egy szélesebb összefogás megteremtésére. A civil kerekasztal 14 résztvevő szervezettel 1999. április végén alapult meg azzal a céllal, hogy a városi egyesületek közötti kommunikációnak helyet biztosítson, lehetőséget teremtsen a közös akciók elindításához, a programok egyeztetéséhez, és hogy a civil aktivisták egyáltalán megismerjék egymást. A kezdeti időszakban az Esztergomi Polgáregylet gondozta a kerekasztalt, de hosszú ideig nem jelentek meg az egyesületek az összejöveteleken. Az első év végén mindössze 4 új tagot számlált az együttműködés. Forradalmi változást a civil pályázati alap hozott, mely az új polgár- mester keretéből került elkülönítésre. A létszám akkor megháromszorozódott. 2001-ben első alkalommal jelent meg a városi civil szervezetek katalógusa, amely amellett, hogy hasznos kiadványnak bizonyult (2002-ben követte a második), az integráció irányában tett fontos lépésként is értékelhető. 2003 nyarára a civil kerékasztalhoz bejelentkezett szervezetek száma megközelítette a 130-at, ami a kezdeményezés életképességét bizonyítja. 2002 óta presztízst jelent a kerekasztal koordinátorának lenni, akit egy-egy évre választanak a civil küldöttek. A kerekasztal 2003-ban tematikus szekciókat hozott létre, és újabban önálló rendezvényekkel is jelentkezik. A 2002-es Hazaváró találkozót már a kerekasztal szervezte. A városi civil életre mindenképpen pezsdítőleg hatott az integráló szervezet létrehozása, a kvázi-intézmény egyben a demokrácia iskolájának is bizonyult. Civil pályázati alap létrehozása 2000-ben először került sor civil pályázati kiírásra. A polgármesteri keretből elkülönített 3 milliós összegre első évben közel 40 egyesület nyújtott be pályázatot, ezek közül 18 nyert kisebb-nagyobb összeget. A főként működési célokra elköltött keret azóta kétszer került meghirdetésre, a tervek szerint a későbbiekben a közös városi célok egyre nagyobb teret kapnak a pályázatokban. 171
