Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)

IV. Esztergom: Az élhető város

A KULTÚRAPÁRTOLÓ ÖNKORMÁNYZAT Kultúra és életminőség Az életminőség javításához egy adott településen alapvetően hozzátartozik a kulturális élet fejlesztése. A kommunizmus idején a mindenható állam a három T (támogatott- tűrt-tiltott) elve szerint osztályozta az alkotásokat, és mindent elkövetett a lakosság alacsony kulturális nívójának bebetonozása érdekében. A rendszerváltást követően ez a nyomás megszűnt, de a szinte kontroll nélküli szabadverseny a kulturális szférában továbbra is kedvez az értéktelen tömegszórakoztatás uralmának. Egy olyan múltú város, mint a miénk, nem ragadhat le a posztkommunista vursli-kultúra szintjén. Szellemi központ küldetésünkből is következik, hogy e té­ren az átlagot meghaladó áldozatokat vállaljunk. Ennek megfelelően bővítjük len­dületesen kulturális programjaink számát (mivel ezeknek jelentős turisztikai érté­kük is van, részletesebben a Városszépítés fejezetben szólunk róluk), dolgoztuk ki új múzeumi koncepciónkat, fejlesztjük a közép- és felsőfokú oktatást, és erősítjük a kulturális turizmus kiszolgáló infrastruktúráját. A fordulatot e téren is az ezeréves ünnepségek hozták meg, amikor az országos figyelem is Esztergomra irányult. A Magyar Millennium méltó megünneplése Kulturális életünk fejlesztéséhez kapóra jött az a kormányzati szándék, hogy az ál­lamalapítás 1000. évfordulóját (szemben a honfoglalás millecentenáriumával) méltó ünnepségsorozattal köszöntsük. E rendezvényfolyamban kiemelkedő szerepet szán­tak Esztergomnak. A millenniumi másfél év megnyitása, zárása, a Szent Korona esztergomi láto­gatása, a 2000 szilveszteri televíziós műsor, vagy éppen a Melocco-emlékmű ennek keretében valósult meg városunkban. A városvezetés nem szeretett volna elmaradni ezek mögött a jelentős embertö­megeket vonzó rendezvények mögött. Ennek megfelelően a millenniumi év során egymást követték a tudományos konferenciák, zenei koncertek. Összesen 50 millió forint értékben újultak meg köztéri alkotások, illetve születtek újak. A kulturális támogatások növekedése A 2000. évtől jelentősen emelkedett a kulturális célokra elkülönített összeg. E keret­ből elsősorban a kulturális rendezvényekre, illetve a várost reklámozó kiadványok megjelentetésére jutott pénz. 2002-re meg tudtunk jelentetni egy esztergomi feszti­válkalauzt, hiszen a jelentős rendezvények száma addigra (a korábbi hárommal szemben) megközelítette a tízet. Ezek az új fesztiválok nem jöhettek volna létre az önkormányzat jelentős támogatása nélkül. A szemléletváltás jele a Babits-díj létesítése is. A díjat 2006-tól minden év­ben a kultúrafejlesztés terén kiemelkedő munkát végző személyeknek adjuk át a Babits-bálon. 165 ■ 94. 0. ESZTERGOM: A FÜRDŐVÁROS A város emlékezete: köztéri alkotások ■ 105. 0. ESZTERGOM: A FÜRDŐVÁROS Esztergom, a fesztiválváros m 119. 0. ESZTERGOM: A FÜRDŐVÁROS Kiadványok

Next

/
Thumbnails
Contents