Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)
IV. Esztergom: Az élhető város
Másrészt a hiányzó munkaerőt a Duna túlsó partjáról pótolják. Ma több mint félszáz szlovákiai dolgozója van az intézménynek. A kórház azonban nemcsak ettől regionális jelentőségű. A vezetőség 2002 tavaszán megállapodást kötött a párkányi Poliklinikával, 2004 végén pedig egy szlovákiai biztosítóval. Ennek értelmében a sürgősségi betegellátást az uniós csatlakozásnak köszönhetően Esztergom is elláthatja a Párkány környékén élő biztosítottak számára. A szomszéd városhoz legközelebbi, viszonylag korszerű kórház az 50 km-re fekvő Érsekújvárban található, míg a Vaszary kórház Párkánytól mindössze 5 km-re működik. Ugyancsak közelebb fekszik kórházunk az Ipoly-völgyi falvakhoz, ahonnan ma a váci kórházba szállítják a betegeket. A kórház vezetésének elképzelései szerint első lépcsőben Esztergomban a fekvőbeteg-ellátást és a diagnosztikát terjesztik ki az eurorégió területére, ugyanakkor Párkányban egy komplex járóbeteg-ellátási és katasztrófamentesítési központot alakítanak ki. A mintaprogram megvalósítása érdekében már közös pályázat is készült. Célunk az, hogy a likviditás megőrzése mellett az eurorégió önálló intézmény- rendszerének kiépítésekor a Vaszary Kolos Kórház kapja meg a régió egészségügyi főintézményének státuszát. Ezzel párhuzamosan létrehoztunk egy regionális kórházi alapítványt is, hiszen a kórházban kezelt betegeknek csak egyharmada esztergomi, a többieket a környező településekről, sőt bizonyos esetekben a megye távoli részeiből szállítják ide kezelésre. A regionális alapítvány a finanszírozási terhek megoszlását és a közös felelősség regionális szintű kialakítását egyszerre célozza. Reményeink szerint az alapítvány láthatóan járul hozzá a jövőben a kórház működtetési színvonalának emeléséhez. Közvetlen támogatásokat nyújtunk egy-egy beruházáshoz (mint a belgyógyászat második liftjének megépítése) és kórházi pályázatokhoz is. A háziorvosi hálózat privatizációja Az utóbbi években az egészségügyi alapellátás terén is reformfolyamatok indultak el városunkban. 2001 áprilisában a képviselő-testület az alapellátó intézmények teljes privatizációjáról döntött (ez alól csak az említett, a kórházhoz csatolt szolgáltatások jelentenek kivételt). 2002 tavaszáig a rendelővel rendelkező felnőtt és gyermek házi orvosok (összesen 17-en) tulajdonossá váltak. A rendelők átadása kedvezményes áron történt, viszont feltételül szabtuk, hogy az új tulajdonos hajtson végre fejlesztéseket a létesítményben. A privatizáció melletti egyik fő érv volt, hogy az Országos Egészség- pénztártól csak magánorvosi praxisok vehetnek fel ilyen célú támogatást. Az átvett praxisok mindegyikénél látványos fejlesztések valósultak meg az elmúlt években, ami a döntés legitimitását alátámasztja, és a szolgáltatási színvonalat erősíti. Ez különösen annak fényében feltűnő, hogy forráshiány miatt az önkormányzati tulajdonú rendelőkben évtizedek óta nem került sor beruházásokra. Terveink szerint a megmaradt két gyermek fogorvosi praxist is privatizáljuk, ezzel tovább javítva az ellátás színvonalát. ■ 55- o. ESZTERGOM: A KIS MAGYAR DETROIT Az orvosi rendelők értékesítése 155
