Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)
III. Esztergom: A fürdőváros
itlIÉ 175.0. m ESZTERGOM: AZ ÉLHETŐ VÁROS Az Ister-Granum Eurorégió ESZTERGOM, A KONFERENCIAKÖZPONT (KONFERENCIATURIZMUS) A gazdag főváros emlékezete: a királyi vár lovagterme A fürdőturizmus mellett a legnagyobb fajlagos költést biztosító idegenforgalmi terület a konferenciaturizmus. A statisztikák szerint minden harmadik Magyarországra érkező vendég valamilyen konferencia meghívottja. A szezonális kínálatot évessé bővítő konferenciaturizmus két háttér feltételét a világszínvonalon felszerelt, igényesen kialakított konferenciaközpontok, konferenciatermek, illetve a magas színvonalú szállás jelenti. Esztergom egészen a legutóbbi évekig mindkettőnek híjával volt. A kisebb jelentőségű tanácskozások számára gyakorlatilag csak a Zöldház 250 fős színházterme, valamint a Technika háza ugyancsak 250 fős nagyterme biztosított helyet. Gyökeres változást hozott e téren, hogy 2000-ben a várban átadták az egykori kaszárnyaépületben kialakított historizáló lovagtermet, ahol azóta több nemzetközi és országos konferenciát rendeztek. A lovagterem elhelyezkedése és esztétikai megjelenése kiválóan alkalmas akár állami szintű protokollrendezvények lebonyolítására is. Hátrány viszont, hogy nincs a közelében színvonalas szálláshely, ami jelentősen csökkenti kihasználásának lehetőségeit. A bensőséges vármegyei székhely emlékezete: a vármegyeháza díszterme 1999-ben megkezdődött az egykori vármegyeháza újjáépítése. A Bottyán kollégium kiköltözése után évekig üresen álló épületegyüttes fokozatosan telik meg élettel, ahogy újabb és újabb intézmények és irodák költöznek ide. A legjelentősebb rekonstrukciós munkálatok a szecessziós stílusú díszteremhez kapcsolódnak. Itt az önkormányzat jelentős beruházással regionális és nemzetközi rendezvények megtartására is alkalmas helyszínt alakított ki, amelynek további fejlesztése napirenden van, díszülésterem, az Ister-Granum Eurorégió „parlamentje”, ünnepi alkotmánybírósági ítélethirdetések helye lesz. A közelben (a szigeten és a Kis-Duna sétányon) felépülő új szállodák ezt a funkciót tovább erősíthetik, s nem kizárólag a város és a régió közösségi épülete marad a vármegye háza. Az adakozó prímási székhely emlékezete: a Fürdő Szálló Az 1840-ben elkészült, az egykori Hévízi-tó területén az érsekség által felépített Fürdő Szálló egészen az 1989-es rendszerváltásig volt az esztergomi társasági élet szervező központja, egyben az ide látogató vendégek egyik kedvelt szállás- és étkezési lehetősége. A rendszerváltást követő tulajdonoscserék és a gazdátlan helyzet nyomán a szálló teljesen tönkrement, mára használhatatlanná vált. Hosszas tárgyalások, lobbizás után sikerült elérnünk, hogy az állam megindította és levezényelte azokat az eljárásokat, melyek révén 2006 tavaszán a város megvásárolhatta a szállót, 156 millió forintért. 102
