Bene Lajos (szerk.): Magyar tanítók évkönyve 1940-41 (Budapest, 1940)

Illetmények és személyi ügyek

létszám tíz százalékának erejéig az 1925. évi 7000. M. E. sz. rendelet 19. §-ának 3. alpontja értelmében kinevezhetők a VII. fiz. osztályba, ahol fokozatokban háromévenként lépnek elő.

A VII. fiz. osztályba leendő előléptetést nem kell kérni, mert az arra érdemes tanítók előléptetését a kir. tanfelügyelő hivatalból kifolyólag javasolja. A körzeti iskolafelügyelők, ha már 2 éve körz. iskolafelügyelők és 30. szolgálati éviiket betöltötték, a VII. fiz. osztályba kineveztetnek.

Tanítók lakása és lakáspénze.

Állami és nem állami tanítók lakása és lakáspénze. Az 1913. évi XV. t.-c. 4., illetve 19. §-a kimondja, hogy minden tanítónak vagy természetben nyújtandó törvényszerű lakásra vagy lakáspénzre van igénye. Ahol az iskolafenntartó a tanítónak természetben nyújt lakást, ott a lakás tartozékaképen köteles az iskolafenntartó egynegyed kát. holdnyi bekerített kert használatát, vagy kert nemlétében megfelelő haszonbérérféirét" biztosítani a tanítónak. Hogyha azonban a tanító lakáspénzt kap, ez esetben sem természetben nyújtandó kertre, sem pedig kert- illetményre jogigénye nincs.

A természetben nyújtott törvényes tanítói lakásnak legalább két rendes, padlózott szobából, konyhából és a legszükségesebb mellékhelyiségekből kell állania. (1913. évi XVI. t.-c. 17. §-a.) Az építendő tanítói lakások méreteit és lakrészek elhelyezéséi az 1913. évi 12756. sz. V. K. M. rendelet szabályozza. A két szobának együttesen e szerint legalább 40, a konyhának 20, a kamrának 12, a pincének 20 négyzetméternyi alapterületűnek kell lennie; a szobák magasságának pedig 3 m 80 cm-nyinek. Minden lakás tartozéka még a kút, a padlás, a külön árnyék- szék, a baromfi-ól, a faszín és kisebb helyeken a sütőkemence. Ha a tanító gazdálkodik t. i., ha a tanító (kántortanító) javadalma földbirtokból áll, még a szükséges istálló, félszer és sertésól is létesítendő a lakáshoz.

Általános érvényű jogszabály, hogy a fák és egyéb beültetett növények, mihelyt a talajban gyökeret vernek, az ingatlan alkatrészeivé válnak és a földtulajdonos tulajdonává lesznek. Ennélfogva a tanítói lakás telkére beültetett fák az utód használatába mennek át, azokat az előbbi tanító el nem viheti. (L. a m. kir. közigazgatási bíróság 33.749—1907. sz. elvi jelentőségű határozatát.)

A végleges alkalmazásban lévő tanítónak, minden rendszeresített állással kapcsolatban teljes lakás, vagy teljes lakáspénz jár; csonka lakást, vagy lakbérpótlékot senki sem köteles elfogadni, ha azonban a tanító, vagy az óvónő a törvényes feltéte78