Bene Lajos (szerk.): Magyar tanítók évkönyve 1940-41 (Budapest, 1940)

Iskolázási ügyek

Felmentés az elemi és továbbképző iskolákban. Nyilvános, vagy nyilvánossági .joggal felruházott népiskola látogatása alól fölmentést lehet adni. Ezt az alábbi okok vala­melyike alapján lehet kérni: 1. ha a gondviselő a tankötelest házi, vagy magánintézeti oktatásban kívánja részesíteni; 2. ha a tanköteles testileg, vagy szellemileg hátramaradt; 3. ha az isko- lábajárás a tanköteles egészségét, vagy biztonságát veszélyezteti; 4. ha a tankötelesnek olyan szervi fogyatkozása van, amely a tanulmányokban való rendes előhaladását lehetetlenné teszi: 5. ha a tanköteles ragályos, vagy undortkeltő betegségben szen­ved; 6. ha elmebeteg, vagy tompa elméjű. A fölmentést rend­szerint a beiratással egyidejűleg kell kérni, ha azonban a föl­mentés szükségessége tanév közben merül fel, kivételesen a tanév folyamán is lehet kérni. A fölmentés kérését a szükséges igazolóiratok bemutatása mellett szóval, vagy írásban az iskola igazgatójánál (tanítójá­nál) kell előterjeszteni. A tanköteles házi, vagy magánintézeti oktatása alapján kért fölmentés esetében — tekintettel az ezzel kapcsolatos anyagi terhekre — a tanköteles atyjának, vagy el­tartására és neveltetésére köteles hozzátartozójának írásbeli nyi­latkozata szükséges. (1922. évi 130.700. VIII. a. V. K. M. sz. rend. 24. §-a.) A fölmentési kérést a tanítótestület (osztatlan iskola tanítója) véleményes jelentéssel az iskola helyi hatósága előtt szóval, vagy írásban megteheti. A határozat ellen az iskola igazgatója (taní­tója) is tehet észrevételt. Az iskola helyi hatósága a fölmentési kérés fölött hozott határozatát s az az ellen esetleg benyújtott észrevételeket — az igazolóiratok csatolása mellett, — a vár­megye kir. tanfelügyelője elé terjeszti, aki a fölmentés kérdé­sében dönt. (1922. évi 130.700. VIII. a. V. K. M. sz. rend. 25. §-a.) A gondviselő kérésére a fölmentést meg lehet adni: 1. ha a gyermek atyja, ennek hiányában eltartására, neveltetésére köte­les hozzátartozója (anyja, nagyszülő) kötelezettséget vállal arra, hogy a gyermekét az 1907. XXVII. t.-c. 17. §-ában megszabott hazafias és valláserkölcsös szellemben, magyar nyelven szóban és írásban oktatóképességgel bíró egyén házi nevelésben fogja részesíteni; 2. ha a gondviselő: a) az 1808. évi XXXVIII. t.-c. 18. §-a alapján engedélyezett magán elemi iskola, illetőleg b) az ezen rendelet 19. §-ában fölsorolt nyilvános iskolák egyikével azonos nemű (fokozatú), de magánjellegű tanintézet vezetője által kiállított fölvételi jeggyel igazolja, hogy a tankötelest magán- intézetben nevelteti, valamint, ha a 19. §-ban felsorolt nyilvános iskolák egyike részéről kiállított fölvételi jeggyel igazolja, hogy a tankötelest az iskolába magántanulóként fölvették; 3. ha ható­67

Next

/
Thumbnails
Contents